Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

kével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra korlátozódik. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság általában a néhány tagból álló (többnyire személyes, esetleg családi kapcsolatokon alapuló), kisméretű, ugyanakkor tőkeerős gazdasági vállalkozások legjellemzőbb típusa. Alapításának, üzletvitelének és szervezetének szabályozása magán viseli a tőkeegyesítő jelleget, de — a részvénytársasággal ellentétben — még erősen kötődik a tagok személyéhez, a döntések számukra átláthatók és közvetlenül ellenőrizhetők. Kft-t egy tag is alapíthat, általában azonban két vagy több tagból áll. (Mint ismeretes, bizonyos esetekben az állam, vagy valamely állami, illetve önkormányzati szerv is alapít egyes feladatok ellátására egyszemélyes kft-t vagy részvénytársaságot, az önálló vállalkozásba kezdő természetes személyek pedig eldönthetik, hogy az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény szerint vállalkozói igazolványt váltanak-e, s korlátlan vagyoni felelősséggel, de egyszerűbb működési előírások alapján, vagy a társasági törvény által lehetővé tett korlátolt felelősséggel, de az itt megkövetelt szigorú hitelezővédelmi rendelkezések alkalmazásával működnek-e.) Alapításkor tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társasági szerződésben — a fent ismertetett általános tartalmi elemeken túl — meg kell határozni a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát; a szavazati jog mértékét és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást; az ügyvezetés, a képviselet és cégjegyzés módját; a felügyelő bizottság tagjait stb. A kft. szervei: a taggyűlés, az ügyvezetők, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, üzletrész felosztása és bevonása, a tag kizárása, az ügyvezetők megválasztása és visszahívása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, a társasági szerződés módosítása stb. (Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja.) A tagok a befizetett törzsbetétjük nagysága alapján megállapított számú szavazattal vehetnek részt a taggyűlésen, amely akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele képviselve van. A határozatokat általában a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozzák. A taggyűlés határozatairól az ügyvezetők kötelesek folyamatos nyilvántartást vezetni (határozatok könyve). A határozat csak a határozatok könyvébe történt bevezetése és egy tag hitelesítése után