Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

A gazdasági szervek főbb típusai napjainkban Magyarországon az 1948 után kiépített tervutasításokra támaszkodva — alapvetően megváltoztatta a gazdasági intézményi struktúráját, a gazdaság szereplőinek jogi viszonyait és érdekérvényesítési lehetőségét. Az egyes személyek vagy gazdálkodó szervezetek szabad társulására, önálló vállalkozására sem lehetőség, sem szükség nem volt többé. Az áru- és munkaerőpiac — előbb erősen korlátozott formában, majd 1968 után egyre nagyobb szerephez jutva — fennmaradt ugyan, de a tőkepiacot, a kizsákmányolás elleni harc jegyében, igyekeztek minél teljesebben felszámolni, s később, 1953, majd 1968 után is legfeljebb csak a családi, kisipari, kiskereskedelmi vállalkozások körében, illetve a néhány nem államosított külföldi tulajdonú vállalat esetében tűrték meg. Az így létrejött állami és tanácsi vállalatok működési elveiket, irányításukat — sőt ügyvitelüket és iratkezelésüket — tekintve közelebb álltak az államigazgatási szervekhez, mint a klasszikus értelemben vett, ésszerű növekedésre és nyereségre törekvő vállalkozásokhoz. 1948 után a régi típusú „burzsoá" beszerző, értékesítő, termelő stb. szövetkezeteket is megszüntették, s a szövetkezetek mint újtípusú szocialista személyegyesüléseket fogták fel, élesen elválasztva azokat a vállalkozásoktól. Működésüket meghatározott tevékenységi-termelési körre korlátozták, s a tőkefelhalmozás lehetőségét itt is igyekeztek kiküszöbölni. A gazdasági társaságokról szóló — többször módosított — 1988. évi VI törvény a vállalkozás szabadságának visszaállításával, a tőkeáramlás korszerű jogi kereteinek megteremtésével alapvetően megváltoztatta a vállalatok működési feltételeit. A törvény részletesen szabályozza a gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és szerveik működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint a társaságok megszűnését. Magát a gazdasági társaságot a gazdasági élet olyan szereplőjeként határozza meg, amely üzletszerű gazdálkodó tevékenység folytatására, illetve ennek elősegítésére jön létre, saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A törvény értelmében gazdasági társaság alapításához gazdasági szerződés (részvénytársaságnál alapszabály) szükséges, amelyet ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ebben meg kell határozni: - a társaság cégnevét és székhelyét,