Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

- a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével, - a társaság tevékenységi körét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, - továbbá mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A társaság alapítását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, s a bejelentéshez csatolni kell a cégnyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott dokumentumokat. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A társaságon belül keletkezett vitákban, illetve a társaságok egymás közötti konfliktusaiban is a bíróság dönt. Fontos eleme tehát a törvénynek, hogy a korábbi államigazgatáshatósági felügyeletet megszüntetve, a törvényességi felügyelet ellátását a cégnyilvántartást vezető bíróságra bízza. Ennek keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányuló jogszabályokat, a társasági szerződést és a társaság más okirataiban foglaltakat. Az üzleti élet biztonságát és a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja, hogy a cégbírósághoz bejelentett tények és adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők. (A cégbíróság működését és a cégek regisztrálásának szabályait az 1991. évi LXV. tv. szabályozta.) Az általános törvényességi felügyelet keretébe nem tartozó, és speciális szakismereteket igénylő egyéb ügyek (adó, építésrendészet, környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem stb.) ellenőrzése és felügyelete természetesen továbbra is az államigazgatási szervek (egyes esetekben a bíróság) feladata. A gazdasági társaság megszűnik, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt; elhatározza jogutód nélküli megszűnését; más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási (csőd) eljárás során megszünteti. Ez utóbbi eljárást - a keletkezett iratokkal kapcsolatos teendőkre is kitérve — az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény szabályozza. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törvény a néhány fős személy-egyesülések jelentős vagyoni kötöttséggel és kockázatvállalással járó társulási formáitól az általában anonim, rendkívül mobil, s viszonylag csekély személyi kockázatvállalással járó tőkeegyesítési formákig a vállalko-