Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

delet állapíthat meg. Testületi szerv döntését legkésőbb a következő ülésén meg kell hozni. Az elintézési határidő indokolt esetben egy ízben és legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Kérelemre indult eljárás esetén erről az ügyfelet értesíteni kell. Aki a határnapon nem jelent meg, illetve a határidőt elmulasztotta, az eljáró államigazgatási szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Jogszabály elrendelheti azt, hogy a határozat meghozatala előtt más államigazgatási szerv, a szakhatóság előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóság a megkeresésnek általában 15 napon belül köteles eleget tenni. Akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az arra kötelezhető, hogy az államigazgatási szerv előtt megjelenjen. Az ügyfél azonban nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban. Az idézést általában úgy kell közölni, hogy az idézett azt a meghallgatását megelőzően legalább 5 nappal megkapja. Amennyiben az ügyfél nem idézhető vagy idézése nem szükséges, a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesítést kap, de azokon a megjelenésre nem kötelező. Az államigazgatási eljárásban alapvető kérdés a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázása. Amennyiben ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, az államigazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le. A szerv által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az államigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és erre alapozva állapítja meg a tényállást. A bizonyítás eszközei különösen az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúvallomás viszont megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, illetve olyan kérdésekben, amikor a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná meg. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, akit a titoktartás alól nem mentettek fel. A tényállás tisztázására szemle is elrendelhető. Ennek megtartása során a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, illetve helyszíni szemle tartható. Az ügyben szakértőt kell meghallgatni, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Szakértő meghallgatását jogszabály is előírhatja. Az ügyfél kérelmére a kirendelt szakértőn kívül más