Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

szakértő is kirendelhető, feltéve, hogy ezen szakértői költségeit az ügyfél előlegezi és viseli. Amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatása, vagy ezt jogszabály írja elő, akkor az államigazgatási szerv tárgyalást tart. A tárgyaláson meghallgatásra kerül az ügyfél, a tanú és a szakértő, valamint az eljáró szerv megszemléli a szemletárgyat. Az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számítható be. Az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását, ha azt jogszabály elrendeli vagy az ügy természete megengedi. Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek vagy szerv képviselőjének is megengedi az államigazgatási szerv az iratokba való betekintést, másolat készítését, ha az igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete, jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges. Az államigazgatási szerv határozata Az ügy érdemében és az eljárás során eldöntendő kérdésekben az államigazgatási szerv határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell: - az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyát, az ügyintéző megjelölését, - a rendelkező részben az államigazgatási szerv döntését, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatást, - az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljáró szakhatóságok megnevezését, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a határozat született, - a határozat meghozatalának helyét és idejét, aláírójának nevét, hivatali beosztását és az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát. A határozatot kézbesítés útján kell közölni. A jelenlévő ügyféllel, ha jogszabály nem zárja ki, kihirdetés útján is közölni lehet a határozatot. A határozat kihirdetését