Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

dó szerv iratainak sorsáról. A felszámolás elrendelésénél a bíróságnak, végelszámolásnál a végelszámolónak értesíteni kell a területileg illetékes levéltárat, amely így az eljárás kezdetén megteheti a szükséges intézkedéseket a maradandó értékű iratok védelme érdekében. A törvény a felszámolási, végelszámolási eljárás alá kerülő gazdálkodó szerv vezetőjének kötelezettségévé teszi, hogy a szerv nem selejtezhető és titkos minősítésű iratairól iratjegyzéket készítsen, és irattári anyagát a kijelölt felszámolónak, végelszámolónak átadja. A törvény 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint „a felszámoló a gazdálkodó szervezetnek maradandó értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át". Fentieket módosító 1993. évi LXXXI. tv. 23. § (1) bekezdése szerint „a felszámoló a gazdálkodó szervezetnek a) történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak, b) az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátáshoz szükséges irattári tételeit az Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatósága területileg illetékes igazgatási szervének adja át." Végelszámolási eljárás esetén a törvény 76. §-a a hatályos, mely visszautal az 53. §-ra. A jogszabály a korábbi bizonytalanság helyett tiszta helyzetet teremtett a levéltárak számára, csak a hatályos levéltári jogszabályokban leírt alapfeladataik végzésére kötelezte őket, a felszámolt, végelszámolt gazdálkodó szervek maradandó értékű iratait selejtezetten, rendezetten, az iratoknak megfelelő tárolóeszközökkel ellátottan, jegyzékeken, az iratok meglévő segédleteivel együtt kell átvenniük. Ez is óriási feladatot jelentet és jelent, hiszen rendkívül nagy mennyiségű irat kerül be tulajdonképpen időnek előtte az amúgy is raktárkapacitási gondokkal küzdő levéltárakba. Pontos és szakszerű iratértékeléssel, a megőrzendő iratok körének mind pontosabb meghatározásával csökkenthető ugyan a levéltárakra nehezedő nyomás, de erre a levéltáraknak éppen a hirtelen jelentkező nagy mennyiségek miatt kevés idejük jut. Fontos és kihasználandó szelekciós lehetőséget kínál, hogy nem minden iratképző keletkeztet maradandó értékű iratot. A néhány éve alakult, kis tevékenységi körrel, csekély alkalmazotti létszámmal működő vállalkozások — melyek a felszámolások, végelszámolások tömegét adják — működésük során nem keletkeztetnek levéltári anyagot képező iratot, így irataik további, más jogszabályokban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámolónak, végelszámolónak kell gondoskodnia. (1991. évi IL. tv. 53. § (3) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 23. § (2) bek.) A levéltáraknak ugyanakkor lehetőségük van a tömegesen levéltári értékhatár alá