Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesítést kap, de azokon a megjelenése nem kötelező. Az államigazgatási eljárásban alapvető kérdés a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázása. Amennyiben ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, az államigazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le. A szerv által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az államigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és erre alapozva állapítja meg a tényállást. A bizonyítás eszközei különösen az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az eljárás során az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, esetleg a nyilatkozattételt megtagadja. A tényállás megállapítása érdekében az ügyfél irat bemutatására szólítható fel és más szerv is megkereshető. Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúvallomás viszont megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, illetve olyan kérdésekben, amikor a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná meg. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, akit a titoktartás alól nem mentettek fel. A tényállás tisztázására szemle is elrendelhető. Ennek megtartása során a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, illetve helyszíni szemle tartható. Az ügyben szakértőt kell meghallgatni, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Szakértő meghallgatását jogszabály is előírhatja. Az ügyfél kérelmére a kirendelt szakértőn kívül más szakértő is kirendelhető, feltéve, hogy ezen szakértő költségeit az ügyfél előlegezi és viseli. Amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatása, vagy ezt jogszabály írja elő, akkor az államigazgatási szerv tárgyalást tart. A tárgyaláson meghallgatásra kerül az ügyfél, a tanú és a szakértő, valamint az eljáró szerv megszemléli a szemletárgyat.