Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

változás történt, az új szabályozás szerint önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké váltak, nyomatékosan hangsúlyozva kettős alárendeltségüket, vagyis egyrészt a végrehajtó bizottság, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá kerültek. Elnevezésük alapján, mint „XY. vb szakigazgatási szervei" továbbra is a végrehajtó bizottságok „birtokaként" szerepeltek, azonban nem volt kétséges, hogy a szakigazgatási szervek egyben a felsőbb igazgatás helyi szervei is voltak. (Például a városokban működő szakigazgatási szervek a megyei szerveknek alárendelten működtek, a megyeiek pedig az illetékes szakminisztérium irányítása alatt álltak.) E tagoltabb szervezet kialakításánál is természetesen szigorúan betartották az államhatalom egységének elvét, amit a jól konstruált alá- és fölérendeltségi viszonyok szabályozásával biztosítottak. Az 1971-ben hatályba lépett harmadik tanácstörvény - az 1971. évi I. tv. - lényeges változást abban hozott, hogy újszerűen definiálta a tanácsok helyét és szerepét az állami szervek rendszerében. Elhagyva az „államhatalmi" és „tömegszervezeti" jelleget, az új szabályozás a tanácsokat népképviseleti, Önkormányzati és államigazgatási szerveknek nyilvánította. E megfogalmazás, bár csak deklaratíve, de visszaadta a helyi képviseletek eredeti funkcióját, az önkormányzatot. Az önkormányzati jelleg legfőbb érvényesülési garanciájának a törvény a gazdasági önállóság biztosítását látta. Azonban a 70-es évek ún. „visszarendeződési" folyamatában született más, magasszintű jogszabályok - pl. a tervezésről vagy a költségvetési gazdálkodásról - ennek ellentmondva, végül is a központi akarat függvényévé tették ismételten a helyi testületeket. Bár született ennek korrigálására néhány döntés (pl. a járások megszüntetésével a feladatokat a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, vagy az erőszakos községegyesítések káros hatásainak kivédésére létrehozták a társközségekben az elöljáróságokat), de a feladatelosztásoknál is érvényesültek ezekkel ellentétes tendenciák (pl. a mezőgazdasági feladatokat megyei hatáskörbe koncentrálták). (A szocialista korban működött vállalatokkal egy külön fejezetben foglalkozunk.) (Petrikné Vámos Ida, G.Vass István)