Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

7. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE MA Államszervezet az Alkotmány tükrében 1989. október 23-án a magyar állam életében fontos változás következett be: az ország államformája ismét köztársaság lett. (Magyarország történetében ez a harmadik köztársaság, az elsőt 1918. november 16-án, a másodikat 1946. február l-jén kiáltották ki.) Az állami élet alapelveit a többször módosított 1989. évi alkotmány foglalta össze. Az Alkotmány Magyarország államformájaként a köztársaságot határozza meg, amely egyúttal független, demokratikus jogállam. A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult fellépni. A pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek, de a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Az Országgyűlés Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Törvényalkotó hatalma kizárólagos, de hatásköre nem korlátlan. A népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, és feltételeit. Az Országgyűlés jogkörében: - megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, - törvényeket alkot, - meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, - megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását, - dönt a Kormány programjáról, - megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket,