Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

miniszterek. Továbbá tagja volt 1953-tól az Országos Tervhivatal elnöke, 1961 és 1970 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, 1984-től a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Az Alkotmány lehetőséget biztosított államminiszterek kinevezésére, illetve megválasztására is, e tisztségek betöltésére azonban rendszerint csak politikailag kiélezett helyzetekben, időszakokban került sor: 1949-1952 között, 1956-ban és utána 1957-1965 között, illetve 1987-1990-ben. A Minisztertanács működését meglehetősen nagy mérem' - jogállása szerint országos hatáskörű szervként funkcionáló - hivatali apparátus segítette. Kezdetben ezt a feladatot teljes egészében a Minisztertanács Titkársága látta el, amely 1990-ig fennállt. E szervezeten belül, illetve a Népművelési Minisztériumban már az 1950-es években is önálló osztályok foglalkoztak a tájékoztatáspolitika és sajtórendészet ügyeivel, amelyek Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnevezéssel 1956 decemberében szerveződtek önnálló országos hatáskörű szervvé. Néhány évvel később a tanácsok, feletti kormányzati felügyelet ellátásával kapcsolatos teendők végzésére a Titkárság Jogi osztályából Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya elnevezéssel 1962-ben hoztak létre ugyancsak országos hatáskörű szervet. (Elnevezése 1970-től: Minisztertanács Tanácsi Hivatala lett.) A Minisztertanács az irányító munka segítése céljából véleményező, javaslattevő és meghatározott feladatkörökön belül döntéshozóként kormánybizottságokat alakított. Az 1980-as évek végén működött például az Állami Tervbizottság, a Gazdasági Bizottság, a Honvédelmi Bizottság, a Tudománypolitikai Bizottság stb. A minisztériumok a Minisztertanács egy-egy tagja által vezetett központi irányító szervek voltak, melyek részben ágazati részben funkcionális szakigazgatási feladatokat láttak el. Az ágazati minisztériumok közé tartozott a Belkereskedelmi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, az Építési és Városfejlesztési stb., a funkcionális minisztériumok közé az Igazságügyi, a Honvédelmi, a Pénzügyminisztérium. Minisztériumi jogállású volt az Országos Tervhivatal is. A minisztériumok számát, szervezetét mindig az határozta meg, hogy az állam az ügyvitel milyen körét tekinti állami feladatnak. A szocialista államban a szervezés áthatja a társadalmi, kulturális, gazdasági és szociális élet egészét. Ebből következik, hogy a minisztériumok és más országos hatáskörű államigazgatási szervek száma, ügykörük differenciáltsága - különösen az állami népgazdasági tervezéssel irányított gazdasági