Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

ágazatokban - a korábbi korszakhoz viszonyítva megnövekedett- Ennek folytán a minisztériumok száma 1952-ben 26, 1955-ben pedig még mindig 23 volt. Különösen a termelést közvetlenül irányító-ugasító gazdasági minisztériumok száma nőtt meg. Az irányító szervek munkáját széttagoltság jellemezte. A minisztériumok átszervezését néha évente többször is elrendelték. Emiatt 1950 és 1957 között 13 alkotmánymódosítást hagyott jóvá az Országgyűlés. A minisztériumok szervezeti egységeinek száma óriásira duzzadt. Mindez nehezítette a hatékony igazgatást. 1957-től a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után a miniszteriális szervezet állandósult. Különösen a gazdasági tárcák száma csökkent ésszerű mértékre, s az átszervezések lendülete is alább hagyott. Megszűnt az Állami Ellenőrzés Minisztériuma. (Igaz helyette rögtön létrehozták a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, amelyet az államigazgatási tankönyvek, s ezek nyomán a levéltári szakirodalom is mint „néphatalmi és különleges feladatra alakult bizottság"-ot határoztak meg, holott elnökének a Minisztertanácsba történt bevonása is mutatja, hogy valójában a korábbihoz hasonló kormányzati szervként funkcionált.) A szűkebb értelemben vett ipar irányítását három minisztérium (Nehézipari, Kohó- és Gépipari, valamint Könnyűipari Minisztérium) látta el. Ezeket 1980-ban vonták össze Ipari Minisztérium elnevezéssel. Az élelmiszeripar felügyelete 1967-ig az Élelmezésügyi, ezt követően 1990-ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, míg az építőipar felügyelete 1967-ig az Építésügyi, majd ezt követően 1990-ig és Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott. Ez utóbbi két minisztérium az építőipari tevékenység felügyelete mellett ellátta az építésügyi szakigazgatással kapcsolatos központi hatósági és szabályozási feladatokat is. 1957-ben létrejött ismét az egységes Művelődésügyi Minisztérium, amely 1974-ben ugyan rövid időre szétvált Oktatási illetve Kulturális Minisztériumra, de 1980-ban ismét egyesült Művelődési Minisztérium elnevezéssel. A kormányzat szerkezetét lényegesen érintő változás volt még a Munkaügyi Minisztérium 1957-ben történt megszervezése. Ennek feladatkörébe tartozott a szakmunkásképzés, a munkaerő-gazdálkodás és a bérpolitikai irányítása. (1981-ben megszüntették, s szűkebb hatáskörrel Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnevezéssel szervezték újjá.) Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése mélyrehatóan érintette a nem gazdasági minisztériumok tevékenységét is. Az adminisztratív módszerekkel történő