Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

Az önkormányzatok munkájával párhuzamosan, de igen öntevékenyen, hatékonyan működő különleges funkciójú néphatalmi szervek voltak a földigénylő bizottságok. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1945. március 15-én hozott 600/1945. ME sz. rendeletével megszüntette a nagybirtokrendszert. A minden faluban és városban megalakult bizottságok feladata volt az elkobzott és szétosztandó birtokok összeírása, a foldigénylők számának és jogosultságának megállapítása és a rendelkezésre álló földterület elosztása. Két-három évig - a földreform lezárásáig - tartó működésük eredményeként alapvetően megváltozott a falvak tulajdonosi struktúrája és szociális arculata. Az egyenlőtlen helyzetben levő községek földreformjának összehangolása a vármegyei földbirtokrendező tanácsok, az országos elvi irányítás pedig az Országos Földbirtokrendező Tanács feladata volt. Ezek szakhivatalaiként hozták létre 1945 áprilisától a megyei földhivatalokat illetve az Országos Földhivatalt, amelyek feladata volt egyrészt a földbirtokrendező tanácsok működésének biztosítása, a földreformmal kapcsolatos műszaki feladatok ellátása, a földjuttatásra vonatkozó határozatok nyilvántartása, az ország különböző területei között lebonyolított telepítések végrehajtása. 1949 végén az Országos Földhivatal beolvadt a Földművelésügyi Minisztériumba, majd 1950 folyamán a megyei földhivatalok a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályába. Államszervezet 1949-től 1990-ig 1949 és 1989 között e szervezetet alapjaiban az 1949. augusztus 20-án kihirdetett, majd 1972-ben módosított alkotmány határozta meg, mely deklarálta, hogy - Magyarország Népköztársaság, szocialista állam, - a gazdasági rend alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi, - a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, mely a hatalmat a parasztsággal, az értelmiséggel együtt gyakorolja, - a hatalom gyakorlása a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, politikai irányításával az arra hivatott állami szervek útján történik. A tényleges hatalmat a párt gyakorolta, noha ezt soha, semmiféle jogszabály nem rögzítette. A párt látszólag nem végzett közvetlen operatív irányítást (legalábbis Magyarországon 1956 után nem végzett), illetve nem jogi normák útján érvényesítette