Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
hatalmát és befolyását az állami és „társadalmi" szervezetekkel szemben. A hatalomérvényesítés eszköze volt egyrészt az állami tevékenység fő irányainak különböző pártfórumokon való kijelölése; másrészt az itt elfogadott határozatoknak a különböző állami és gazdasági szervekben vezető funkciót betöltő kommunisták által való érvényesítése (a „káderpolitika" döntő fontosságú eszköz volt); végül harmadrészt az állami és gazdasági élet legkülönbözőbb szintű szerveinek politikai eszközökkel való rendszeres ellenőrzése és befolyásolása. (Talán a legtipikusabb a helyi, az intézményi és vállalati pártalapszervezeteknek, illetve pártbizottságoknak az ellenőrző-befolyásoló tevékenysége, melyek vezetője mindig tagja volt az adott szerv szűkebb döntéshozó testületének. De ez megismétlődött az állami és gazdasági irányítás minden szintjén.) Az államszervezetbe 1990-ig a következő szervek tartoztak: - népképviseleti szervek, és ezeknek alárendelt államhatalmi, államigazgatási szervek, - bíróságok, - ügyészségek. A népképviselet és törvényhozás legfőbb szerve az öt évre megválasztott országgyűlés volt, mely a legfőbb államhatalmat gyakorolta. A törvényhozáson kívül feladatkörébe tartozott a népgazdasági terv és költségvetés megállapítása, ezek végrehajtásának jóváhagyása, a nemzetközi szerződések megerősítése, a hadüzenet és a békekötés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács megválasztása, valamint a kormányprogram elfogadása. 1. Az államhatalom felsőbb szervei Első ülés alkalmával az országgyűlés tagjai közül elnököt, alelnököt, jegyzőket választott és folyamatosan működő bizottságokat alakított (pl. honvédelmi, ipari, jogi, igazgatási, ígazgatásügyi, kereskedelmi, kulturális stb.). 1990-ig az országgyűlés általában két ülésszakot tartott, a közbeeső időszakokban feladatait - a megszabott keretek között - a saját soraiból választott Népköztársaság Elnöki Tanácsa látta el. Az Elnöki Tanács feladatköre kettős volt: - az Országgyűlés helyettesítése, - az államfői teendők ellátása.
