Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

vagy raktári egységek, amelyekre vonatkozó adatokat tartalmaznak- Szintjük szerint alapszintű, középszintű és darabszintű segédleteket különböztetünk meg. Ezekkel a segédletekkel a későbbiekben részletesen is foglalkozunk. V. A levéltári segédleteket módszeríik (szélességük) alapján is csoportosíthatjuk. Ez alapján szintetikus és analitikus segédletekről beszélhetünk. 1. A szintetikus segédletek összefoglaló adatokat nyújtanak az általuk leírt levéltári egységről. Céljuk a gyors tájékoztatás. 2. Az analitikus segédletek részletesen ismertetnek egy anyagrészt, így a tudományos igényeket elégítik ki elsősorban. VI. A segédleteket formájuk szerint is osztályozhatjuk. 1. A kötött formájú segédletek véglegesen lezártak, ív formájúak. Ezek általában a leltárak. 2. A kötetlen formájú segédletek azok, amelyek folyamatosan kiegészülnek, kartoték formájúak. Ezek általában a mutatók. Alapszintű segédletek Az alapszintű segédletek a legáltalánosabb (többnyire szintetikus módszerrel készülő) segédletek, amelyek teljes irategyüttes(ek) vagy levéltár(ak) anyagát tárják fel. 1. Levéltári kalauz A segédlet tájékoztató jellegű. Egy-egy levéltár (mint intézmény) legnagyobb egységeit írja le. Röviden ismerteti az általa tárgyalt levéltári intézmény történetét, főbb kutatási szabályait, felsorolja a legnagyobb levéltári egységek címét, tárgyát, korát, terjedelmét és tagolódását. Készülhet egy levéltárról, az ország összes levéltáráról, a világ összes archívumáról. Nyomtatás sokszorosítás céljából készül. Nálunk a legismertebb ilyen jellegű kiadványok: „Magyarország levéltárai" (Szerk.: Balázs Péter. Budapest, 1983.); „Magyarország levéltárai" (Szerk.: Blazovich László - Müller Veronika. Budapest-Szeged, 1996.) Levéltári kalauzt jelentetett meg Budapest Főváros Levéltára magyar és idegen nyelven 1973-ban (Szerk.: Felhő Ibolya). 2. Fondtörzskönyv Célja, hogy a levéltár hiteles alapnyilvántartásaként az őrizetében lévő fondok legfontosabb adatait és változásait rögzítse! Tartósan bekötött, számozott oldalakat