Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

- Az irat tartalmára. Nem selejtezhetők a fontos történelmi eseményekre, vagy történelmi személyekre vonatkozó iratok; a magyar társadalom állapotára (közegészségügyre, közoktatásügyre, közművelődésügyre, közbiztonságra, erkölcsi helyzetére, életkörülményeire), a társadalom mozgására (politikai, társadalmi, nemzetiségi szervezetekre, mozgalmakra, választásokra, népszavazásokra), a külföldön élő magyarok helyzetére vonatkozó feljegyzések, tájékoztatások, javaslatok, programok; a törvényhozás, a kormányzat, a bíráskodás, a nemzetbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági élet alapvető dokumentumai; a tudományos, művészeti, műszaki leírások és dokumentációk; a gyártási és gyári tervek iratai. - Az iratokat létrehozó szerv jellegére, fontosságára. Általában más elbírálás alá esik azoknak a fondképzőknek az iratanyaga, amely fondképzők valamely területen a fő feladatok megoldását lényegesen befolyásolják, mint azoké, amelyek csak kisebb mértékben járultak ehhez hozzá. Az előbbi fondokból csak viszonylag kevesebb, az utóbbiakból viszonylag több irat selejtezhető ki. Központi hatóság, szerv fondjában elsősorban a szabályalkotó tevékenységével kapcsolatos iratokat, ezek előkészítésére vonatkozó tárgyalások iratait kell megőrizni. Középszintű szerv iratanyagából főképp azoknak az ügyköröknek az iratait kell megőrizni, amely ügykörökben a szervnek nem csupán a felsőbb és alsóbb hatóságok közötti közvetítő szerep jutott, hanem maga döntött. Alsóbb hatóságok fondjaiban az egyedi ügyek annyiban lehetnek fontosak, amennyiben maga intézkedett ezekben. Ezeknek az ügyeknek az iratai ugyanis máshol sehol nem fordulnak elő. Figyelembe kell venni e vonatkozásban azt a körülményt, hogy a hatósági szervezetben az adott fondképző fölé- illetve alárendelt szervek iratanyaga milyen teljességben maradtak fenn. Ha ezek a fondok hiányosak vagy elpusztultak, az ezek működését tükröző iratok a megmaradt fondban őrzendők meg. - Az iratanyag korára, mivel a régebbi korok megmaradt iratanyagában több az olyan adat, amely csak ott található meg, míg az újabbkori iratokban foglalt adatok általában több helyen is fellelhetők. Éppen ezért az 1867-ben s az ezt megelőzően keletkezett iratanyagban általában nem végzünk selejtezést. A fentebb említett, 1945 utáni selejtezéssel kapcsolatos jogszabályok nem selejtezhetőnek nyilvánították az 1919-ben,