Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

védelmét célzó intézkedéseket, tegyen meg mindent a levéltárak technikai fejlesztése, a levéltárak igazgatásának tökéletesítése, az információcsere frissessége érdekében, továbbá igyekezzék koordinálni a levéltárak munkáját, működjék együtt különböző dokumentációs intézményekkel. A Tanács (Conseil) élén más-más országbeli elnök és két alelnök áll. Van irodája és több bizottsága (mint pénzügyi, szervezési, mikrofilm-, informatika-, pecséttani, kiadvány- stb...). A Tanács alapszabálya lehetővé teszi területi, regionális szervezetek kiépítését is (ilyen a dél-ázsiai, a kelet- és közép-afrikai, az arab stb.). Legfőbb szerve a közgyűlés. Két közgyűlés közti időben a végrehajtóbizottság, illetőleg ennek vezetősége (Bureau) jár el a felmerülő ügyekben. Négyévenként kongresszust hívnak össze a levéltárak egyetemét érdeklő kérdéseknek, a levéltárügy legújabb fejleményeinek megtárgyalására, valamint a Tanács tisztségviselőinek meg-, illetőleg újraválasztására. A kongresszusok helyét és időpontját az előző kongresszus 4U a pítJ a meg. A végrehajtóbizottság számol be a nemzetközi szervezet két ülésszak közötti tevékenységéről. A különböző kérdésekben szótöbbséggel elfogadott ajánlások nem kötelezőek a kongresszus tagjaira. Az ülések jegyzőkönyveit az UNESCO és a levéltári kongresszus védnöksége alatt megjelenő nemzetközi folyóirat, az „Archívum" közli, amely szakcikkek megjelentetése mellett rendszeresen hoz beszámolót a tagországok levéltárügyének problémáiról. 1954-ben Ch. Braibant-nak, a párizsi Archives Nationales főigazgatójának javaslatára a Tanács hívta létre a Table Ronde des Archives-ot (a levéltárak kerekasztal­konferenciáját), amely évente ülésezik (azoknak az esztendőknek kivételével, amelyekben kongresszust tartanak). A levéltárügy időszerű problémáit megbeszélő kerekasztal­konferenciákon a tagállamok egy-két képviselővel vesznek részt. A Levéltári Tanács differenciálódásával levéltártípusonként szekciók alakultak, de van külön szekciójuk a levéltáros egyesületeknek is. Már az 1980-as években kritika érte a Tanácsot, hogy az ázsiai, afrikai országok csatlakozásával egyre inkább elfordul az európai problémáktól és egzotikus témákkal foglalkozik. Rendszeresen tartanak ezért 1983 óta európai konferenciákat, sőt a rendszerváltás éveitől - 1990 áprilisától - a Nemzetközi Levéltári Tanács szervezésében a közép-kelet-európai levéltárak képviselői számára külön tanácskozásokat is szerveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents