Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

A pálos rend, amely túlélte a török támadást, szintén a XVII. században újult meg, részben Pázmány Péter hatására, aki a rend teljhatalmú vizitátora volt. A XVIIL század végén már mintegy 25 kolostoruk működött az országban. Fejlődésük annyira előrehaladt, hogy a jezsuita rend feloszlatása után hét jezsuita gimnázium vezetését is rájuk bízták. A törököt túlélt másik rend az obszerváns ferencesek kolduló rendje volt, akik több önálló provinciát is működtettek a történelmi Magyarország területén: a Mariánus, Szalvatoriánus, Kapisztránus provinciát. Egyházi igazgatás Magyarországon a reformkorban A hazai egyháztörténet periodizációja a XIX. században meglehetősen eltér a politikai korszakhatároktól. Az egyháztörténeti irodalomban a XIX. század első felét teljes egészében a jozefinista egyházpolitika korszakának szokták nevezni, vagyis II. Józsefnek a hazai történelmi egyházakkal kapcsolatos elképzelései és politikai alapelvei túlélték az uralkodót, és lényegében 1855-ig, a Vatikánnal megkötött konkordátumig érvényben maradtak, főleg a legnagyobb jelentőségű római katolikus egyházzal kapcsolatban. Éppen ezért, amikor a XIX. század első felének egyházigazgatását tárgyaljuk, vizsgálódásunkat az 1780-as évektől egészen 1855-ig, bizonyos tekintetben pedig a kiegyezésig kell kiterjesztenünk. II. József közismert módon az egységes monarchia megteremtésére tett kísérletet, s ebben az egyházaknak igen fontos szerepet szánt. Egyik szándéka éppen az volt, hogy kiküszöbölje az egységes állam működését akadályozó felekezeti viszályokat, s ennek érdekében adta ki említett türelmi rendeletét 1781-ben, amely elsősorban a magyarországi protestantizmus életében jelentett korszakhatárt. Lényegében mindenütt engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a templomépítést és a közhivatal vállalását, immár a dekretális eskü letétele nélkül. II. József egyházpolitikájának fontos törekvése volt, hogy a birodalmi és ezen belül a magyar katolikus egyházat elzárja a Rómával való kapcsolatok elől. Megtiltotta a teológusok Rómában való tanulását. A szerzetesrendeket is eltiltotta a külföldi, elsősorban római rendi központokkal való kapcsolatoktól, s nem sokkal később megkezdte a rendházak felszámolását. Az uralkodó kezdetben csak a kontemplatív, szemlélődő rendek