Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

káptalan (capitulum cathedrale) és a társas káptalan (capitulum collegiatum). A káptalan tagjai a kanonokok (canonicus clerícus). A katolikus egyház a török támadás következtében fokozatosan vesztette el hódoltsági egyházmegyéit. Már kezdettől megszűnt az egykori Bács-Kalocsai Főegyházmegye, a török elfoglalta a szerémi és a Csanádi Püspökség területét, nem sokkal később a pécsi egyházmegyét, a veszprémi és a váci nagyobbik részét. A megmaradt területeken az európai törekvéseknek megfelelően gyorsan osztották fel a káptalanok és a nagyobb szerzetesrendek birtokait, 1556 után pedig Erdélyben sem működhetett tovább a püspökség, csakúgy, mint a Partiumhoz tartozó Nagyváradon sem. Az esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombat városába tette át székhelyét, s ott is maradt 1822-ig. Az egri püspökség Kassára menekült és a Dunántúlon is sokszor csak névleg létezett egy-egy korábbi egyházmegye. A címeket ugyan adományozták tovább, de tényleges hatalom és befolyás nélkül. A protestáns egyházszervezet kiépülése Ismeretes, hogy a protestáns egyházak szervezete a fentebb említett katolikussal ellentétben nem prímási rendszerű, hanem olyan duális struktúra, ahol a hierarchia minden szintjén egymás mellett megtaláljuk a világiaknak az egyházival azonos súlyú képviseletét. Ez a szervezet lényegét tekintve mind az evangélikus, mind a református, mind az unitárius egyházra elmondható, így hierarchiájukat együtt tárgyaljuk. Természetesen a végső szerkezeti forma létrejötte mindegyik felekezetnél más-más időpontra esik, ami a hazai elterjedés időbeli különbségeiből adódik. Ennek megfelelően a protestáns egyházak alapegysége a gyülekezet, amelynek élén áll egyházi képviseletben a lelkész (tiszteletes), világi képviselőként pedig a gondnok, a presbitérium elnöke. A presbiterek, a gyülekezet legtekintélyesebb tagjai alkotják az egyháztanácsot. A lelkész segítője lehet az ószövetségi elnevezést viselő levita (segédlelkész). Az egyházi hierarchia második fokán az egyházmegye áll, amelyet a reformátusoknál esperes (senior) vezet. Ugyanezen egységnek felel meg az erdélyi szászoknál a dekanátus (decan), illetve az unitáriusoknál az egyházkör (circaria). A protestáns egyházi hierarchia egyik legfontosabb intézménye az egyházkerület (superintendentia), amelynek élén a superintendens áll, akit a magyarországi gyakorlatban püspöknek neveznek, mert nálunk megmaradt e név