Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

ábrázolása. Minden térképre felírták az alaptérkép és felmérés készítésének évét, a méretarányt, szín- és jelmagyarázatot alkalmaztak . 2. A helyrajzi_térkégek annyival adtak többet a gazdasági térképeknél, hogy azokon 20 méterenként a tengerszint feletti magasságot is jelölték. így az egyes lapokon a hegyek vonulatai, az emelkedési viszonyok követhetők voltak. Takarékossági okokból a helyrajzi és gazdasági térképeket olykor egyesítették, sőt a 81/ síkvidéki területeken előbbinek nem is volt külön jelentősége. 3. A nagyobb méretarányban készült állagtérképek fanemek és korcsoportok szerint ábrázolták az erdőbirtokokat, különböző színek alkalmazásával. Három félék lehettek: - az eredeti állapotot ábrázolók, - a tervezett állapotot ábrázolók, B2 / - az első ütem végén kialakult helyzetet ábrázolók. A három fő csoport mellett készültek kisebb-nagyobb területekről helyszínrajzok, vázlatok, véderdő-térképek, a nagyobb uradalmakban pedig - különféle céllal - összeállítottak áttekintő térképeket is. Ilyen áttekintő térképek voltak az esztergomi prímási uradalomban a következő témákban: - termőhelyek átnézete - fa-állomány átnézete - előhasználatok átnézete 83/ - korosztály átnézete. ' Az üzemtervekhez - mint említettük - egy sor irat és nyilvántartás is tartozott /pl. fakitermelési növekedési ábrák; termőhely osztályok szerinti kimutatása; korcsoportok szerinti kimutatások; általános üzemterv; erdőleírás; üzemengedélyek; területek, fő- és mellékhasználatok összeírása stb./. Erdőtérképeket a megyei levéltárak gyűjteményeiben, az Országos Levéltárban és az egyházi levéltárakban találunk. Az OL-ban mint említettük a kamarai és vallásalapi birtokok erdőtérképei vannak, a megyei levéltárak a községi és volt szerzetesi erdők térképeit őrzik.Általánosan előfordulnak mindkét helyen ura-