Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire
Az üzemtervek célja az erdők korszerű hasznosításának biztosítása volt, és azok iratokból, nyilvántartásokból, térképekből álltak. Az egyes dokumentumokat a minisztérium hagyta jóvá, mely - ha a tervek már érvényüket vesztették - gondoskodott hatályon kívül helyezésükről. Az üzemtervek készítése erdőbecsléssel, a termőtalajra, időjárásra, széljárásra vonatkozó viszonyok megállapításával járt együtt, azonban szükség volt új mérésekre is. Az iratok és térképek elkészítésének módját a Földművelés-, Ipar- és 78/ Kereskedelemügyi Minisztérium 1880-ban rendeletben szabályozta. Felmérések alkalmával használták a kataszteri munkák adatait, és azok alapvonalát minden esetben megjelölték. Meghúzták a birtokhatárokat, a művelési ágak határait, rendszerint jelölték a parcellaszámokat, hogy a terület a kataszter alapján kiszámítható legyen. Ha még nem készült el az illető terület állandó katasztere, a szükséges adatokat méréssel állapították meg. Volt olyan gyakorlat is, hogy az Állami Nyomdától megvásárolták a kataszteri szelvények litografált példányait - és mint korábban jeleztük 79/ ezt tekintették alaptérképnek. A vonatkozó utasítás értelmében ennek felhasználásával háromféle erdőtérképet készítettek: 1. A gazdasági_térkégeken megjelölték a közigazgatási és birtokhatárokat, művelési ágakat, hegyeket, hágókat, folyókat, tavakat, mocsarakat, vasutakat, országos közlekedési és erdei utakat, bányákat, terméketlen területeket. Legfontosabb rész az erdőgazdasági beosztás volt, ahol a különböző üzemosztályok, vágássorozatok, tagok és osztagok határait különítették el. Az üzemosztály a gazdálkodás alapegysége, összefüggő erdőrész volt, mely egymás melletti helységek határában feküdt. A már korábban is említett vágás azon terület, melynek kitermelésére egy-egy évben sor került. Az erdőbirtokon a vágások az évek növekvő sorrendjében helyezkedtek el, a tagokat és osztagokat pedig erdei utak, csapások választották el egymástól. A gazdasági térképek elemei közé tartozott a háromszögelési és egyéb tájékoztató pontok, az egyes fákra veszélyes szélirány