Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

6. A térképek jellemzői

Szlavóniában még sokáig élt. Egy királyi öl 2,95 m volt, tehát kb. másfélszerese a bécsi ölnek. Hosszú fennmaradását elősegítette, hogy e léptéket a "hivatalos" bécsi Ölre át lehetett számítani. Fabricius több munkáján használta, sőt voltak olyan térképei is, melyek a.közérthetőség kedvéért a léptéket bécsi és királyi ölben 40/ egyaránt megadta. Rajta kívül ilyen léptéket alkalmazott több rajzán Liptay Károly, valamint a pálos szerzetes Szabó Vince is.

4

* Az 1780-as évekig használatos méretarányok legtöbbjét a királyi ölből lehet levezetni, bár azokat a század második felében már bécsi ölben jelölték. A legfontosabb léptékekről és azok korai alkalmazásáról a gyűjtemények alapján a következő táblázatot állíthatjuk össze: 32 c sz . táblázat hüvelyk / öl mai méretarány korai előfordulás hüvelyk = 45 öl 1:3240 1768 = 57 1/2 öl 1:4140 1773 = 60 öl 1:4320 1770 = 65 öl 1:4680 1756 = 66 1/3 öl 1:4800 1785 = 72 öl 1:5184 1770 = 75 öl 1:5400 1760 = 80 öl » 1:5760 1758 = 85 öl 1:6120 1736 = 87 1/2 öl 1:6300 1770 = 90 öl 1:6480 1770 = 100 öl 1:7200 1772 = 110 öl 1:7920 1730 = 115 öl 1:8280 1779 = 120 öl 1:8640 1769 = 130 öl 1:9360 1702 = 135 öl 1:9720 1778 = 160 öl 1:11 520 1770