Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
6. A térképek jellemzői
tén átmásolt formában, hitelesítve, a bírói döntés vagy a barátságos megegyezés záradékával juttattak el az érdekeltekhez. Példa erre Borba és Asszonyfa határmegosztási térképe a Győri Káptalani Levéltárban. A rajzot 1770-ben Vertics Ferenc készítette, a másolatok Magyar István munkái, melyek a bírói végzést rögzítik. Ha nagyobb egységek közigazgatási határainak megjelöléséről volt szó, akkor katonai térképeket használtak. Ilyenekkel találkozunk például, az Evangélikus Országos Levéltár gyűjteményében, ahol az 1:75 000-as térképlapok a trianoni és az 1940-es módosított hatá5/ rok kijelölését mutatják. ' Kéziratosak voltak mindig az úrbéri térképek, azok 18. századi darabjai és a jobbágyfelszabadítás idején készültek is. A birtokrendezéshez a 19. század végén már helyenként használtak kataszteri másolatokat. 6 '' Kéziratban maradtak a 18-19. századi mezőgazdasági térképek is, mivel azokat legtöbbször csak szűk körben, egy-egy uradalomban használták. A 19. század végétől, dé különösen a két világháború közti időszakban a térképkészítés megkönnyítése végett a mérnökök, gazdasági intézők nagy léptékű kataszteri másolatokon dolgoztak. A fénymásolás elterjedésével arra sem volt szükség, hogy minden esetben a térképtárakhoz vagy az Államnyomdához forduljanak, hiszen a szükséges alaptérképeket házilag is elő lehetett állítani. Ilyen módon készült, szines térképekkel találkozunk Pannonhalmán, Kalocsán és az esztergomi prímási uradalomban. 7 ^ ...... A mezőgazdasági térképekkel rokon erdőábrázolások zömmel szintén kéziratosak voltak, illetve késői darabjaikat itt is kataszteri alaptérképen készítették. Az erdők értéke, a kezelésükkel kapcsolatos szigorú előírások miatt itt fénymásolatokkal ritkábban találkozunk. Az erdőbirtok állapotát hosszabb időre rögzítő, áttekintő erdőtérképeket az esztergomi uradalom részére - mint említettük - Klösz György nyomdája sokszorosította, sőt az illetékes minisztériumok kiadásában készültek országos térképkiadványok is. Ilyen volt például Bedő Albert főerdőmester már idézett 1885 évi atlasza.
