Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
6. A térképek jellemzői
A kataszteri térképek közül a II. József-kori munkálatok kéziratosak voltak, a 19. század második feléből származók litografált, vagy - fentiek értelmében - fénymásolt formában kerültek a levéltárakba. A kataszteri munkálatok eredményeiről a 19. szá9/ zad végétől készültek térképkiadványok is. .' Kéziratosak voltak a szűkkörű használat miatt a felmérési, területrendezési térképek, minden esetben nyomtatottak a statisztikai ábrázolások, a katonai felmérések, a hegy-, vízrajzi valamint a velük rokon geológiai, turista- és vizisporttérképek. Mint a bevezetőben láttuk, a 18. század közepétől az általánosan használt J^ej^_ej^éJrJ<_épek voltak az első hazai térképkiadványok. Néhány ábrázolás azonban kéziratban maradt. Ilyen voltak például Karpe Mihály Bács-Bodrog, 10// Kövesdy Pál Bars, Szalóky Nepomuk Nyitra, Eperjessy Ferenc Pozsony megyei munkái. 11 ^ A várostérképek zöme - szemben a megyeiekkel - a 19. század közepéig kéziratos volt, kiadványokkal lagtöbbször csak a század végétől találkozunk. Ezek sokszor fénymásolatban vannak meg az egyházi levéltárakban. Mint említettük, a 19. század elejétől kinyomtatták az egyházmegyéket ábrázoló térképeket is. Mellettük azonban a kisebb egységeket, az esperességeket, protestáns egyházmegyéket feltüntető rajzok kéziratosak és nem adták ki Karbuczky Károly 1914-ben, 12 / az első világháború előtt készült munkáit sem. . Nagyrészt kéziratosak voltak a vízrajzi térképek is, melyeket - mint említettük - a helytartótanács és a minisztériumok térképtáraiban helyeztek el. A nagyobb folyók szabályozásához, mocsarak lecsapolásához készült fontosabb térképeket azonban a 19. század második felében - sokszorosítva - már eljuttatták az érdekeltekhez.Kiadták a vízszabályozó társulatok ártéri térképeit és nyomtatott dokumentumok voltak a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi nyilvántartásai is. 15 '
