Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
5. A gyűjtemények ismertetése
rét, az Egerben is dolgozó Wrana Istvánt, Policarpus szervita szerzetest, -^ 4// Vulgán Jánost, a Győri Káptalan mérnökét, Horváth Jánost Székesfehérvárról, valamint Vas és Veszprém megye geometráit. A káptalani térképek felsorolásánál végül meg kell említeni a váci dokumentumokat is. E testület összesen három településsel rendelkezett, Rétsággal, Rékassal és Üllővel, ezen kívül a Penchez tartozó Sügyi pusztán voltak birtokai. A jobbágyfelszabadítás után az elkülönített birtokrész csak 4112 kh 1083 négyszögöl volt, melyből 1704 kh 565 négyszögölet szántóként /41,44 %/, 1508 kh 170 négyszögölet /36,67 %/ erdőként hasznosítottak, míg a rétek és legelők területe csekély volt. A levéltárban összesen 12 térképet őriznek, melyek - kettő kivételével - a feudális korból származnak. Itt találjuk Ballá Antal - már emiitett - Rékasra vonatkozó úrbéri térképének másolatát, Fidler Tamás kamarai mérnök káptalani birtokokról készült rajzait és néhány vázlatot. 16 ^ 5.6. Rendi levéltárak A katolikus egyházi levéltárak térképei közül utoljára a rendi levéltárak gyűjteményeit mutatjuk be. Köztük a Bencés Főapátsági Levéltár a legfontosabb. A magyarországi bencések központját, a pannonhalmi kolostort még Géza fejedelem alapította, majd 1002-ben Szent Istvántól kapta kiváltságait. Itt már az 1200-as évektől végeztek hiteleshelyi tevékenységet, és az iratokat mindvégig nagy gonddal őrizték. A töröktől menekülve a levéltár előbb Győrbe majd Bécsbe került, II. József 1786-ban a bencés rendet is felszámolta, és az iratok 17 éven keresztül a kamara őrizetében voltak. A sok költözés ellenére sem érte a levéltárat jelentősebb kárásodás.
