Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

5. A gyűjtemények ismertetése

Az iratanyag mennyisége 192 folyóméter, 1737 darab Mohács előtti oklevelet tartalmaz. Első része a Capsarium /1001-1770/, ahol időrendben csoportosítva az apátság legrégebbi okleveleit őrzik. Ezt követi az Acta antiquiora /1009-1801/, majd folytatása az Acta recentiora /1802-1880/ sorozat, mely a főapátság birtokaira és intézményeire vonatkozó jogi, gazdasági és peres iratokat tartalmaz. A levéltár térképeinek értékesebb részét ezekből az i1 s O / ratokból emelték ki. Témánk szempontjából meg kell említeni az ún. Naplók 1930-ban mesterségesen kialakított sorozatát /16161868/, ahol segédkönyvek, számadások, jobbágyösszeírások, perek találhatók. A pannonhalmi főapátsághoz, - mint a magyar bencés kongregáció központjához 1639-ben hozzákapcsolták a Bakonybéli és Dömölki, 1716-ban a Tihanyi Apátságot, míg a Zalavári Apátság 1885-ben csat 169/ lakozott. Ezek iratai, térképei szintén részét képezik a levéltári anyagnak. Találkozunk letétekkel és hagyatékokkal is. Guary Miklós 1898-ban, a Somogyi földbirtokos család 1924-ben, a Chermel család 1933-ban helyezte örökös letétbe levéltári iratait, míg az Erdődycsalád gyűjteménye néhány évvel ezelőtt került Pannonhalmára. Valamennyi hagyatékban előfordulnak a birtokokra, a gazdálkodásra vonatkozó iratok. A pannonhalmi gyűjtemény nagyobbik részét 100,50 folyómétert - a rend gazdasági levéltára teszi ki, melynek évköre a 19. század második felétől egészen 1950-ig terjed, és a központi birtokigazgatást, valamint a kisebb apátságok gazdálkodását dokumentálja. A főapátsági birtokhoz 1808-ban 42 település tartozott, Győr Veszprém, Komárom, Pozsony megyékben. A Dömölki Apátság területei Vas megyében /Dömölk, Alsóság, Boba, Nemeskócs, Izsákfa stb./, a Bakonybélié Veszprém megyében /Bakonybél, Kajár/, a Tihanyié Zala, Veszprém, Somogy megyékben /Tihany, Aszófő, Kisszőlős, Örvényes, Endréd, Zamárdi stb./, a Zalavárié pedig Zala megye egyes községeiben/Zalavár, Zalaapáti, Esztergály, Báránd, Nagy- és Kisrada stb./ voltak..