Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
sútépítés, Tisza-szabályozás, kataszteri felvételek/ miatt a korábbinál is nagyobb volt a mérnökök iránti igény, így a gyakorlati időt az alkalmazásoknál senki sem kérte számon. Ahol az uradalmi mérnökök nem boldogultak az úrbéri ügyekben előadódó munkákkal, ott alkalmi megbízással "hites mérnök"-ök továbbra is segítséget nyújtottak. Erre elsősorban a szétszórtabb káptalani birtokokon volt szükség. Valószínű a területi szétszórtság miatt az esztergomi főkáptalan birtokain a jobbágyfelszabadítás végrehajtásakor is csak hites mérnökök tevékenykedtek. A/munkát azzal is igyekeztek megkönnyíteni, hogy - mint említettük - a felosztási tervek és az új viszonyokat rögzítő térképek a korábbi úrbéres anyag alapján készültek. Pontosságukhoz nem fért kétség, helyenként még a részletesség is nagyobb /pl. a belterületekre vonatkozó rajzoknál/, azonban a százával produkált rajzokról eltűnt a díszítés, helyenként a környező falvak határrészeinek ábrázolása is. A másik terület, ahol a 19. század második felében szakképzett műszaki személyzetet alkalmaztak, az erdőigazgatás volt. A nagyobb uradalmakban - mint említettük - már a 18. század végén találunk erdőinspektorokat, azonban ők térképeket nem készítettek. Széküresedés esetén a kamara mindig küldött erdészeket is a birtokok felmérésekor, és az erdők leltárszerű felvétele történt meg a szerzetesi területeken is, II. József megszüntető rendelkezései nyomán. Utóbbival találkozunk - mint emiitettük - a bencés birtokokon, ahol Preuszler Antal, kerületi erdőmester és Zmally Ferenc erdőtiszt fejtette ki tevékenységét. 1 " 50 ^ A szerzők az erdők•számbavételekor törekedtek a pontosságra, területkimutatásokat készítettek, megjelölték az erdők beosztását, de díszes részletek e rajzokon sem szerepelnek. A munka komolyságát jelzi, hogy a legtöbb térképen ezúttal is a megyei mérnök hitelesítése található. Az 1879-es erdőtörvény kiadását követően - mint arról a korábbiakban szóltunk - kötelező volt az erdőtisztek alkalmazása. Az ország erdészetének élén Bedő Albert, országos főerdőmester
