Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

állt, a nagyobb uradalmak erdőhivatalait pedig erdőmesterek vezették. Mellettük az idézett uradalmi utasítások értelmében erdőmérnökök, erdőrendező mérnökök is készítettek térképeket, melyek hivatalos példányait 1889-ig a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi , .ettől kezdve a Földművelésügyi Minisztérium hitelesítette. Az esztergomi prírnási uradalom erdőgazdaságában a 19. század végéig nem volt kiemelkedő személy. A térképeken az erdőhivatalok különböző beosztottjainak neveivel találkozunk /pl. Schmied Ernő erdőmérnök, Sztripszky Ágost erdőgyakornok, Gálffy István főerdész, Maritsek János erdész, Richter Géza erdészeti segédmérnök, Vas Pál erdőőr stb./,*^ míg a jelen században Jándi Artúr, Rengei Kálmán, Hamernyik Béla, Várady Sándor, már mint rangos er132/ dészek érdemelnek említést. Az esztergomi főkáptalani uradalom a 19. század utolsó harmadában Krascsevits Imre erdőmestert alkalmazta, aki valamennyi munkát kézbentartott, és nevéhez nagyszámú - viszonylag sematikus térkép készítése fűződik. A kalocsai érseki uradalom erdőmestere Mattanovich Károly volt, erdőmérnöki tisztet töltött be - többek között - Czillinger János, Krirmanits János, Peschke Károly, Malesevits Miklós, Laka133/ tos Tibor stb. A térképrajzolók között nem találunk olyan tarkaságot, mint Esztergomban, sőt a gyűjtemény legszebb darabjait nem az erdészeti alkalmazottak, hanem megbízott külső mérnökök készítették /pl. Szentkereszty Géza/ .

134// Jelentős volt az erdőgazdálkodás az egri érseki uradalomban is, bár a térképek lényegesen kisebb számban maradtak fenn. Készítőik között Wagner Ágoston erdőmestert, Gesztes Lajos főerdészt, a 20. századból Nagy László erdőtanácsost, érseki erdőfelügyelőt érdemes megemlíteni.

135

^