Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban (Levéltári módszertani füzetek 15. Budapest, 1992)

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

4.4. Műszaki feltételek a 19. század második felétől 4.4.1. Mérnökök és erdőmérnökök az uradalmakban A jobbágyfelszabadítással kapcsolatos mérési munkák, térképezések elvégzése az egyházi birtokokon is az uradalmi mérnökök feladata volt. Ahol addig nem töltötték be az ilyen állást, ott is szükség volt hosszabb-rövidebb ideig alkalmazásukra. Voltak olyan uradalmak, ahol a rendszeresített mérnök csak addig dolgozott, míg a tagosítással, birtokok elkülönítésével kapcsolatos munkákat befejezték /pl. a Pannonhalmi Bencés Apátságnál/, míg másutt a korszerű gazdálkodás egyik feltételének tekintették a mű szakiak folyamatos alkalmazását. Az 1850-1880-as évekből az egyházi uradalmak mérnökeiről a következő sort állíthatjuk össze: Esztergomi prírnási uradalom: Mész József, Manily György, Szegedi Péter, id. és ifj. Dömötör Kálmán, Varga István Esztergomi főkáptalani uradalom: csak "hites mérnökök" dolgoztak /Brázda Ignác, Koller László, Mihalik Ferenc/ Egri érseki uradalom: Kraft Ferenc, Siskovits Mihály Egri főkáptalani uradalom: Lipkos József, Szabó Imre Kalocsai érseki uradalom: Kober József, Tomsits Mátyás Győri püspöki uradalom: Buziássy Károly Győri káptalani uradalom: Vulgán János Pécsi káptalani uradalom: Gyenes János, Buday Béla bzékesfehérvári káptalani uradalom: Nagy József "hites mérnök" Váci püspöki uradalom: Kovács Ernő Pannonhalmi bencés főapátsági uradalom: Tóth Mihály Piarista uradalom: Zbella Ignác. /A fel nem sorolt birtokok térképanyaga nem maradt fenn, így adatok nem állnak rendelkezésre/. Az uradalmak szolgálatába állt mérnökök több-kevesebb gyakorlattal már rendelkeztek. Néhányan - mint említettük - részt vettek a kataszteri felmérésben, de voltak olyanok, akik röviddel oklevelük átvétele után szegődtek az egyházakhoz /pl. Tóth Mihály, Kober József/. A század közepén meginduló műszaki munkák /pl. va-