Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 2. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

9. Kézi és központi irattárak

ÍKridofc jegy zekét - 1-6-ig és 0,- 1. a 96. oldalon!) Az 1. és 2. kódhoz tartozó iratok selejtezése így könnyen megoldható, és ezt elvégezve az ágazati betűjelek és tételszámok szerinti besorolást már sokkal kevesebb iratnál kell végrehajtani. Lehet olyan gyakorlat is, hogy a vállalatnál - főként osztott iratkezelésnél - az elintézett ügyiratokat főbb irattári egységek szerint csoportosítják, és egy-egy iratrendezőben vagy dossziéban lapokkal választják el egymástól a különféle selejtezési idejű ügyeket. Ezt a tárolást akkor érdemes kialakítani, ha a selejtezési idők nem túlságosan differenciáltak. Például

: (a korábban említett vállalat iratainak csoportosítása) 1. iratrendező: vezetési ügyek; 50, 75 éves őrzés, nem selejtezhető iratok 2. " áruforgalmi ügyek; 2, 5, 10, 30 éves őrzés 3. beruházási ügyek; 30, 50, 75 éves őrzés, nem selejtezhető iratok 5. igazgatási ügyek; 2, 5, 30, 75 éves őrzés, nem selejtezhető iratok A kézi irattárban lévő iratokból azokat, amelyeknek a selejtezési ideje 2-5 évnél nem hosszabb, a központi irattárba történő átadásuk előtt ki kell selejtezni. (A selejtezésnél egy későbbi fejezetben megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni.) Központi irattár A központi irattár átmenet az adott szerv "élő" iratanyaga és a levéltár között, ezért abban úgy kell kialakítani a rendet, hogy az iratkötegek a levél-