Dóka Klára: Iratkezelési ismeretek 1. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára) (Levéltári módszertani füzetek 10. Budapest, 1990)

1. Az írásbeliség kialakulása, az iratkezelés rendszerének változásai

A társadalom fejlődésének, szervezete és működése differenciálódásának velejárója az írásbeli ügyintézés bonyolultabbá válása; ez a folyamat hazánkban különösen a felszabadulás után gyorsult fel. Ennek következtében már 1948-ban hozzákezdtek a valamennyi szerv számára használható és használandó egységes iratkezelési és irattározási rendszer kialakításához. Ez a rendszer közigazgatási számrendszer néven ismert és 1949-1951 között volt érvényben. (6 > sz. melléklet) •• A közigazgatási számrendszerben az iratkezelés alapja az egységes iktatási és irattári rend, általában négytagú jelzőszámok alkalmazásával. Az előforduló ügyfajták osztályozása az államigazgatás felépítését követte és a ffi tagolási rendszer a következő volt: 0.000 államigazgatás 1.000 vallás, tudomány 2.000 igazságügy 3.000 szociális ügyek, egészségügy 4.000 honvédelem 5.000 közbiztonság, rendészet 6.000 pénzügy 7.000 kereskedelem 6.000 mezőgazdaság 9.000 ipar, bányászat 10.000 árügyek, ellenőrzés A négy számjegyes kód bővítésével a rendszert ágazatonként tovább lehetett bővíteni, például: 8.000 mezőgazdaság 8.200 mezőgazdasági termelés