Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)

A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma

(2300-67/1952. (Tg.É. VI. 6.) O.T. számú határozat) az értékhatár alatti és feletti osztályozás (2112/1955. (V. 14.) Mt.h. számú határozat) váltotta fel, ugyanakkor a beruházások gazdasági és műszaki tervezésénél alig tettek különbséget a nagy, a közepes és a kisebb létesítmények között. Az évtized végén létesítményfajtánként, építménycsoportonként - a termelői árak emelését figyelembevevő - új értékhatárokat állapítottak meg, de lényeges egyszerűsítés nem történt az egyes beruházási szakaszokhoz kapcsolódó műszaki tervdokumentációk körében. Az évtized közepén (a már említett 2109/37/1954. Mt.h., és a 2102/ 1956. (VII. 7.) Mt.h. számú határozat) a beruházások műszaki tervezésének és a típustervezések egyszerűsítése, valamint költségeinek csökkentése érdekében, megszüntették a beruházások műszaki tervezésének háromütemú rendsze rét, és egy-, illetve kétütemű tervezést vezettek be

, amely rendszerekben a műszaki terv készítése feleslegessé vált. A kisebb, illetve az előkészítés adataival kellőképpen meghatározható beruházások műszaki tervezésére az együtemű tervezést írta elő, melynek során tervezési feladat készítése nélkül kellett - és lehetett - a megvalósításhoz szükséges kivitelezési tervdokumentációt elkészíteni. Minden egyéb beruházás műszaki tervezésére a kétütemű tervezést tette kötelezővé. A kétütemű tervezés során először a tervezési feladatot kell elkészíteni, majd ennek alapján készül el a kivitelezési tervdokumentáció. Azoknak az értékhatár feletti beruházásoknak az esetében, amelyek különleges, a tervezési feladatban véglegesen nem tisztázható egyedi építési, építészeti, műszaki (technológiai) vagy gazdasági problémákat vetettek fel, a beruházási program, illetve a tervezési feladat jóváhagyásakor a jóváhagyó szerv rendelte el a közbülső ütem készítését, annak tartalmát és jóváhagyásának módját. A műszaki tervezés egyszerűsítését szolgálta a minisztertanácsi határozat azon rendelkezése is, mely szerint „jóváhagyási és engedélyezési eljárás céljára a műszaki tervezés egyes ütemeire előírt dokumentációk tartalmi követelményeitől eltérő tartalommal dokumentációt készíttetni ás készíteni nem szabad". A határozat módosította az organizációs tervezésre vonatkozó rendelkezéseket is. A költségelőirányzatok és költségvetések elkészítéséhez szükséges orga-