Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban (Levéltári módszertani füzetek 9. Budapest, 1989)

A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma

niációs tervet a tervező, a részletes organizációs tervet a kivitelező kötelességévé tették. A beruházás összefoglaló ütemtervének összeállítása - a tervező bevonásával - a beruházó feladata. A típusterveket - hasonlóan az egyedi tervekhez - egy vagy két ütemben kellett elkészíteni és jóváhagyni. Együtemű tervezéssel közvetlenül a típusterv dokumentációt, kétütemű tervezésnél először a típus vázlattervet, majd a típusterv dokumentációt készítették el és hagyták jóvá. A két utóbbi tervfajtát az érdekelt főhatóságok véleményének figyelembevételével az Országos Építésügyi Hivatal elnöke hagyta jóvá, és a jóváhagyást követő közzététel után a típusterv használata az állami beruházásoknál kötelezővé vált. A nem állami építkezésekre a típustervek kötelező használatára vonatkozó rendelkezések nem vonatkoztak. Az átadási tervdokumentáció céljára általában nem kellett új tervrajzokat készíteni, hanem a kivitelező - az építési napló alapján - köteles volt a kivitelezési tervdokumentáció érintett tervlapjaira a kivitelezés során végrehajtott változtatásokat átvezetni. Bár az 1954-es minisztertanácsi határozat a kisebb beruházások, valamint a felújítások lebonyolításának egyszerűsítéséről is rendelkezett, lényeges változás az egyszer túl bürokratikus, máskor túl felelőtlen műszaki tervezési gyakorlatban nem történt. Fontos rendelkezései közül ki kell még emelni egy új beruházási kódex összeállítására és kiadására vonatkozó utasítását is. A Beruházási Kódex 1961-re készült el, ekkor jelent meg a beruházások tervezésének, megvalósításának, finanszírozásának és ellenőrzésének egységes redjét szabályozó 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet („a beruházások és felújítások rendjéről") és a végrehajtásáról szóló 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet. A Kódex kodifikációs eszközökkel igyekezett beruházási gyakorlatunkat tervezettebbé, szervezettebbé, gyorsabbá és megkönnyíthetőbbé tenni. Célkitűzéseit 38 fejezetben és 287 paragrafusban foglalja össze az alábbi csoportosításban: I. fejezet - Általános rendelkezések II. - Beruházási és felújítási fogalmak