Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

sítmény felépítéséhez, illetve elkészítéséhez szükséges geomet­riai ábrázolás, függetlenül attól, hogy kézzel vagy géppel ké­szült-e. A teljes tervrajzhoz rendszerint alaprajzok, metsze­tek, homlokzatok, részletrajzok szükségesek, mert csak így lehetséges a térben elképzelt létesítmény három dimenziós ábrázolása (42. a, b iratminta). Napló A fogalom több irattípust jelöl. 1. Valakit (vagy valamit) érintő események naponkénti feljegy­zései (58. a iratminta). Ide tartozik még pl. a szerzetesrend­házakban meghatározott személy által vezetett eseménynapló, az un. história domus is, amely azonban többnyire nemcsak a rend­ház belső életének eseményeit, hanem a helyi vagy szélesebb kö­rű közélet eseményeire is kitér. Esetenként több évszázadon át, folyamatosan vezették. 2. Jegyzőkönyv, pl. országgyűlési napló. 3. Könyvelési tételek időrendi bevezetésére való üzleti könyv, pl. leltári napló, pénztári napló. Belső ügyviteli irat. Nemeslevél >» címerlevél Nyilatkozat A szónak több jelentése van. 1. Hivatalos kijelentést tartalmazó irat. 2. Magánszemély vagy szerv által tett közérdekű kijelentés, közlemény, amely céljának megfelelően, hogy ti. minél több emberhez jusson el, gyakran nyomtatott irat (6. a iratminta). 3. >- Hirdetmény, >- kiáltvány, közlemény.

Next

/
Thumbnails
Contents