Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988)

I. Iratfogalmi meghatározások

A másolatnak többféle típusa van: 1. Az átírt irat olyan másolat, amely egy későbbi iratnak, az átíró iratnak a szövegébe van beágyazva. Magyarországon az oklevelek átírása a hiteles másolat készítésének általánosan alkalmazott módja volt a kora feudális századokban. A másolt oklevél szövege (az átírt irat, latinul: transsumptum) ilyen esetben bele volt foglalva az átírás körülményeit igazoló oklevélbe (33. a, b iratminta). 2. A hasonmás vagy fakszimile a lemásolt irattal mindenben (szövegben, formában) megegyező másolat. Különböző eljárásokkal készülhet, és neve ennek megfelelően fénykép, vagy más, az alkalmazott eljárásra utaló név (pl. apeco-, xerox-másolat). 3. A szöveghű másolat a másolt iratnak csak a szövegét adja vissza hűen, a formáját nem. 4. A betűhív másolat olyan szöveghű másolat, amely a másolt irat szövegét minden változtatás nélkül adja vissza. 5. A teljes másolat a másolt irat egész szövegét kihagyás nélkül rögzíti. 6. A kivonatos másolat a lemásolt iratnak csak egyes részeiről készül. 7. Egyszerű másolat az, amelyet nem hitelesítettek. 8. Hiteles másolat az, amelyet hitelesítettek. A hitelesítési záradékban az arra illetékes szerv azt bizonyítja, hogy a másolat milyen és hol található iratról készült, és hogy mennyiben egyezik meg a lemásolt irattal (31. a, b iratminta). 9. Az egykorú másolat olyan másolat, amely röviddel a lemásolt irat keletkezése után készül (31. a, b iratminta). 10. A kései másolat olyan másolat, amely jóval a lemásolt irat keletkezése után készül. Megállapodás >- egyezmény Megbízás > szerződés