Szőcs Sebestyén: Útmutató az Új Magyar Központi Levéltár repertóriumainak készítéséhez (Levéltári módszertani füzetek 5. 1986)

I. A repertórium adatai

Tervdokumentációk esetében a létesítmények neve és a tervszám jelölendő. 4. A tárgyi egység kora A tárgyi egység korát csak akkor kell a speciális adatok között feltüntetni, ha arra kiemelten, több tárgyi egységre nézve közösen, nem került sor. A közös jelölés vonatkozhat fondókra, állagokra vagy egyes tárgyi tételekre. Az első két esetben az évszámot csak a bevezetőben kell megadni. A kormeghatározás pontossága összefügg az iratanyag rendszerével. Ha a tárgyi egységen belül az iratok időrend szerint követik egymást, a kezdő és záró hónapot, illetőleg napot is jelöljük; ha viszont az iratok rendje az időrendtől eltér, általában elég a megfelelő évszám, illetőleg évszámkeret feltüntetése. Keltezetlen iratok esetében a valószínűsíthető kort adjuk meg; ilyenkor azonban utalni kell arra a tény re, hogy az irat keltezetlen, s korát csupán megközelítő pontossággal határoztuk meg. 5. A legkisebb raktári egységbe foglalt iratok levéltári jelzetei A repertórium, mint középszintű segédlet, nem tartalmazhatja az iratanyag darabszintű nyilvántartását, így a (sorszámos, alapszámos, alszámos, főlajstromszámos iktatásnál) a legkisebb raktári egységbe tartozó iratok levéltári jelzeteit kizárólag azért és oly mértékig közli, hogy azok anyaga egymástól egyértelműen elhatárolható, megkülönböztethető legyen. Ezeket a jelzeteket ennélfogva csak abban az esetben közli, ha valamely tárgyi egység anyaga nem egyetlen raktári egységben, hanem két