Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

III. A mikrofilmgyűlytemény kezelése

késziteni, egységes mérőszámot nem lehet megállapítani. A tetszőlegesen nem szabályozható gépek esetében a felvétel hossza legtöbbször 36 mm, igy a képközöket is ideszámítva, egy felvétel hosszát 4 cm-nek lehet venni. Ezek esetében egy méterre 25 felvétel jut. h. A kapott film lehet eredeti /kamera/ negativ /er.neg./ pozitiv filmmásolat /poz.más./ negativ filmmásolat /neg.más./ E rovatba a zárójelbe irt rövidités irandó. - Ezek az adatok is nyugodhatnak a film készítőjének vagy átadójának adatközlésén. Ilyenek hiányában előfordulhat, hogy az állományba vevő levéltáros nem tudja felismerni, hogy eredeti negativról vagy negativ másolatról van-e szó. Ez esetben bizonytalanságát ? neg. rövidítéssel jelölje. - Ha a magyar levéltári gyakorlatban szerepet még nem játszó diazó vagy vezikuláris filmmásolat kerülne a levéltár birtokába, ezt a körülményt is e rovatban kell feltüntetni. Itt kell megjelölni azt is, ha nem 35 mm széles tekercsfilmről van szó. Ha ugyanannak a filmnek negativ és pozitiv példánya is van, ugy azokat külön-külön tétel alatt kell felvenni a növedéki naplóba és mindkét tétel Megjegyzés rovatában utalni kell arra, hogy melyik tétel negativjárói ill. pozitivjéről van szó. /Dobozszámozásokra nézve lásd a 11. pontot./ - Ha ugyanarról a levéltári anyagról egy másik felvételezés filmje kerül a levéltár birtokába, ugy az állománybavételkor a Megjegyzés rovatban azt kell feltüntetni, hogy részben vagy egészben melyik tétel ujabb /másik/ felvételéről van szó. i. Azoknak a raktári egységeknek /tekercseknek, ill. dobozoknak/ a száma, amelyben a megjelölt felvételek helyet kaptak. j. Ha a felvételt /filmmásolatot/ nem az eredetit őrző intézmény készitette, a filmet készítő intézmény /esetleg személy/ megnevezése.