Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

I. Levéltári anyag előkészítése

mezheto. a/ Bekötött levéltári anyag esetében a kötetek megfelelő egymásutánját kell biztosítani. Olyan kötet esetében, amely szervesen Össze nem tartozó részekből áll /kolligátum/, meg kell állapitani az egyes alkotórészek jellegét /címét5 évkorét/. Ezt a kötet jegyzékelésnél /alább 4* e/ pont/ figyelembe kell venni. Köteteket beköttetni vagy kötéseiket javittatni a filmrevétel után kell. b/ Kötetlen levéltári anyag esetében a rendezést a nagyobb levéltári egységtől a kisebb egységig kell foly tatni mindaddig, amig minden egyes irat nem kerül a helyé re. Ügyiraton belül az iratok olyan rendben helyezendők el, hogy az első irat legfelül, az utolsó pedig legalul legyen. Más szóval: az egyes iratok /pl. főirat és mellékletei, előirat és utóirat/ ugy helyezkedjenek el egymás után, hogy ha egybekötnék az iratokat, egy kötet egymás után következő lapjaiként legyenek olvashatók. Az iratokat egymásba rakni nem szabad, illetőleg azok egymásba helyezve nem hagyhatók. Az iratok egymásba helyezése leginkább azért történt, hogy egyik irat tartsa a másikat. Ennek megszüntetésekor az együvé tartozó iratokat ajánlatos két lapos boritóba /pallium/ helyezni. A félbehajtott /fraktur/ ügyiratokat oly módon kell rendezni, hogy kihajtás után az egyes iratok ugyancsak ugy következzenek egymás után, mintha egy kötet vagy füzet lapjai volnának. Ha egy jelzet alatt /pl. egy palliumban/ nincs 10-nél több felvételre szükség, akkor a jelzeten belüli iratok rendezésétől és paginálásától el lehet tekinteni. c/ Azokat az iratokat, amelyeknek rongáltsága a felvételezést nem teszi lehetővé, felvételezés előtt restauráltatni kell. d/ Ha a felvételezés más levéltárban történik és a felvételezés érdekében kötetek szétbontása válik