Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

I. Levéltári anyag előkészítése

szükségessé, az ujraköttetést a kötést szétbontó levéltár köteles elvégezni /elvégeztetni/, 2/ A fentiek szerint rendezett iratokat j elzetelni kell. Ideálisnak az tekinthető, ha minden egyes iraton rajta van a teljes jelzet. Ez azonban nagy munkaigénye miatt csak kivételes esetekben /kötetek, oklevelek, térképek/ érhető el. A jelzetelésnek legalább középszinten kell megtörténnie, vagyis a legkisebb raktári egységen /csomó, doboz/ belüli legnagyobb levéltári egységeket /ügyirat, alapszám, dosszié stb./ jelzettel kell ellátni. a/ A jelzetnek teljesnek kell lennie, vagyis az őrző levéltár nevétől kezdve a középszintig lemenőén az identifikáláshoz szükséges minden adatot - röviditve vagy jelekkel - tartalmaznia kell. Teljes cim: Csongrád megyei Levéltár - Megyei törvényhatóságok és thj. városok - Szeged város levéltára - Kapitalista kor - Szeged város tanácsának iratai - Iratok - 1921. év - 2720, alapszám - jelzet: Csongrád megyei Levéltár - IV. - E 1406a sz. 1921-2720. b/ A jelzetet a levéltári egység /kötet, ügyii' rat, dosszié stb./ első oldalán kell feltüntetni. c/ Kívánatos, hogy a jelzet állandónak tekinthető elemei /a levéltári intézmény neve és felülről az állagszintig bezárólag lefelé található levéltári szintek cime, illetőleg azok röviditése vagy jele/ fekete szinü bélyegzővel rögzittessenek a levéltári anyagon. d/ A levéltári egységen már feltüntetett jelzetet, amely rendszerint a teljes jelzetnek csak a második részét tartalmazza, a jelzetelésnél fel lehet használni, ha a félreérthetetlen jelzeteléshez alkalmas. Ez esetben el lehet tekinteni attól, hogy a jelzet a levéltári egység első oldalán legyen feltüntetve. 3/ Az egyes köteteket és az egyes ügyiratokat /numerus, alapszám, dosszié stb./ 1-től kezdődően oldal-