Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

I. Levéltári anyag előkészítése

azámogni /paginálni/ vagy lapszámozni /fóliáin!/ kell« a/ Csak azokat az oldalakat kell számmal ellátni, amelyeken irás van. b/ A számozást azzal az oldallal /borítólappal/ kell kezdeni, amelyen a levéltári jelzet olvasható. c/ Az első oldalra rá kell irni a levéltári egység /kötet, ügyirat/ legmagasabb oldalszámát is, és azt be kell karikázni. d/ A kötetek meglevő megfelelő oldalszámozása esetén ujraszámozás nem szükséges. Ez esetben az oldalszámozás ellenőrizendő. Ha üres oldalak is számokkal vannak ellátva, ugy az utolsó beirt oldalra az oldalszám után kötőjel teendő és utána ráirandó a következő üres oldalak közül az utolsó oldal száma. /Példa: Egy kötetben a 123-133- oldalakon nincs irás. Ez esetben az utolsó beirt oldal számához - 122 - kötőjellel irjuk az üres oldalak legmagasabb oldalszámát, vagyis: 122-133«/ Ha a kötet oldalszámozásában számozási hibák vannak, ezeket Írógéppel egy DIN A/4 méretű lapon kell feltüntetni. A lap tetejére a kötet jelzetét kell felirni. Ha egy köteten belül az oldalszámozási hibák száma meghaladja az oldalak számának 1-2%-át, a kötetet újra kell oldalszámozni. e/ Olyan kötetet, amelynek elején vagy végén mutató/ábécés index/ van, két részletben kell paginálni. Külön - 1-től kezdődően - a szöveget és külön - ugyancsak 1-től kezdődően - a mutatót. - Ugyanúgy kell eljárni kolligátumok esetében is /1 a. pont/. f/ Az oldalszámozást puha grafitceruzával kell végezni. A számok 7-10 milliméter nagyok, s az oldalnak mindig ugyanazon részén /lehetőleg jobb felső sarkában/ legyenek. Ha a szöveget széles margó határolja, az oldalszám a szöveg közelébe irandó. A paginálás a garancia arra, hogy a levéltári anyag minden írásos oldala filmre kerüljön. Ha a paginálás munkája nincs arányban azzal a kockázattal, hogy