Balázs Péter: Levéltári mikrofilmezés (Levéltári módszertani füzetek 1 1983)

I. Levéltári anyag előkészítése

esetleg egy-két oldal nem kerül filmre, a pagiuálástól el lehet tekinteni. /Pl. el lehet tekinteni a paginálástól a közgyűlési jegyzökönyvek esetében, ha azokban az ügyeket folyamatos számozással látták el* Nem szükséges paginálni az egyes darabokból álló - jelzettel ellátott okleveles anyagot sem./ Megjegyzendő, hogy olyan levéltári anyag esetében, ahol a mikrofilmezésre való előkészítés során az egyes iratokig lemenőén rendezési munkát is kellett végezni, a pa~ ginálás igen hasznos, Ez esetben az oldalszámok ugyanis elsősorban a végleges rendet rögzítik, de garanciát nyújtanak arra is, hogy minden irásos oldal filmre kerüljön. 4/ A már emlitettek szerint rendezett és oldalszámozott levéltári anyagot je^

yzékelni kell. A jegyzéknek a következő adatokat keli tartalmazni: a/ A levéltári anyagot őrző intézmény neve. b/ A levéltári fond /állag/ pontos cime a lap közepére irva. Ha a levéltárnak van fondjegyzéke, a cim azzal megegyezzen. Ha a fondjegyzékben leirt cim megváltozott, erre fel kell hivni a figyelmet. A fond /állag vagy állagrész/ címének tartalmaznia kell az összes magasabb levéltári szintek /levéltár, szekció, fondfőcsoport stb./ címét is. - Ha van, a fond /állag vagy állagrész/ törzsszámát, monogramját vagy más rövid jelzését is fel kell tüntetni. c/ Az egyes raktári egységek /kötetek, csomók, dobozok/ sorszáma. d/ A fondnál /állagnál vagy állagréssnél/ kisebb levéltári egységek cime vagy jelzete az ügyiratig /numerus, alapszám, dosszié stb./ lemenőén. Ugyancsak a lap közepére keli irni az állagszintnél alacsonyabb, de a középszint felett levő levéltári egységek elmeit. Az ügyiratok cimét vagy jelzetét a lap szélén kell kezderi. e/ Az egyes kötetek, valamint ügyiratok /numerus, alapszám, dosszié stb./ oldalszáma. - Két vagy több részletben oldalszámozott kötet esetében /3*e./ pont/ vala-