Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
Urikany-Zsilvölgyi Magyar Kôszénbânya Et* kezdte meg mtfkodését. A teriilet, melyet feltârt, 184o 6ta ismert és 187o 6ta rendszeresen mûvelt bânyavidék volt. Éppen ezért több târsulat is osztozott birtoklâsân. Az bânyavâllalat központja Lupényben volt 21 . A vâllalkozâs viszonylag nagy osszegiî tôkével induit meg, melyben részt vettek francia iizletemberek is. A târsulat, és a vêle szorosan összefüggö vâllalkozâsok /Urikâny-Zsilvolgyi Kokszgyâr Et., Petrozsény-Livazény-Lupényi Helyiérdekiï Yasût Et./ sokat fejlôdtek. Az elsô vilâghâborû elôtt az Urikâny-Zsilvolgyi Magyar Kôszénbânya Et. lett az orszâg barmadik legnagyobb kôszéntermelô vâllalata 22 . A Magyar Àltalânos Kôszénbânya Et. is 1891-ben alakult meg Borsod megyében miîkodô kisebb szénbânyâk megvâsârlâsa révén, de nagyarânyu kibontakozâsâra csak 1896 utân, a tatai szénmedence felfedezése, majd bizonyos Esztergom-kornyéki bânyâk megszerzése utân keriilt sor. A szâzadf ordulön a különfele külföldi érdekeltségek /osztrâk, német, francia/ jegyében létrehozott vâllalatok mar ôriâsi târsasâgokkâ fejlôdtek. A nyolc legnagyobb bânyaérdekeltség a kôszéntermelés 83*4 %-ât tartotta kezében* Maga a széntermelés is gyorsan emelkedett. 188o-ban 18 milliô mâzsa volt, 19oo-ban közel 56 milité mâzsa, végiil 1913-ban lo2 milliô mâzsa. A belsô sziikséglet azonban még ennél is gyorsabban növekedett, amit jôl mutât, hogy a szénbehozatal a szâzadfordulôig mintegy kétszeresére növekedett. A nagyarânyû szénimportot nem utolsô sorban az tette sziikségessé, hogy a magyarorszâgi bânyâszat technikai fejlôdése - elsôsorban a villamos energia felhasznâlâsâval fcorténô gépesités - jelentôsen elmaradt a korszak technikai szïnvonalâtél, és kovetelményeitôl 23 • A bânyâszat gépesitése éppen csak megindult, mégpedig a legfejlettebb târsulatok egyes bânyâiban. A gépesités elsôsorban a kiilszini szâllltâsokra terjedt ki, mïg a föld alatti szâllitâsoknak alig 15 %-ât érintette. Itt tovâbbra is tûlnyomôan az embëri és az âllati erôt vettek igénybe. A fejtésnél alig alkalmaztak gépeket. 1913-ban mindössze 5 db. réselôgép volt az orszâgban 24 . Az egy lakosra juté szenmennyiség mindennek következteben mar nem emelkedett olyan gyorsan mint a széntermelés egésze. Az 19oo-ban tapasztalhatô 3,2 mâzsârôl 1913-ra 4,9 mâzséra emelkedett 25 » A szénbânyâszatra jellemzô àltalânos vonâsok közül meg kell még emlïteniink a nagyfoku centralizâltsâgot . A vasipar és a szénbânyâszat termelésének csaknem loo %-a a kartellek ellenôrzése alatt âllott 26 . Ennek sûlyos kovetkezményei voltak. Igaza van Varga Jenônek: "A magyarorszâgi kartellek közül talân egy sincs, amely az orszâg kozgazdasâgi
