Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
életére végzetesebb hafcâsû volna, mint a szénkartell. Az egyes bânyavâllalatok lâtszôlag függetlenek egymâstôl, valôjâban a legszorosabb érdekkozosségben , szinte egységes vezefcés alatt âllnak. Minden iparvâllalat csak egyetlen szénbânyatârsulattôl vâsârolhat szenet, attôl, amelytôl a kartell megkotése pillanatâban vâsârolt" 27 ^ A szénkartellhez tartozô bânyavâllalatok viszont..*. "minden helyet* aboi az or— szâgban szén elôfordul, lefoglaltak a maguk részére. Sok helyen tetemes bért fizetnek évente a bânyâszati jogért anélkiil, hogy egy szem szenet is bânyâsznânak. Ilyen môdon akadâlyozzâk a versenyvâllalatok keletkezését és kenyük-kedvük szerint zsaroljâk a fogyasztôkat" 28 . l9oo körül az Urikâny-Zsilvolgyi Magyar Kôszénbânya Et., a Salgôtarjâni Kôszénbânya Et., a Magyar Àltalânos Kôszénbânya Et., és az Északmagyarorszâgi Egyesitett Kôszénbânya és Iparvâllalat Et. târgyalâsokat folytatott a magyarorszâgi piac felosztâsârôl. Igy Jött létre a szénkartell. 1914-ben az Urikâny-Zsilvolgyi Magyar Kôszénbânya Et. a Salgôtarjâni Kôszénbânya Et-al közösen 318 db zârt kutatmânyt jelentett be, hogy ezâltal minden idegen konkurrencia elôl elzârjâk a Zsilvolgyének és kornyékének gazdag, részben feketeszén telepeit 29 . A szén-kartell milkodésének kovetkezménye volt, hogy a sok szenet fogyasztô vâllalatok igyekeztek maguknak sajât szénbânyâkat szerezni. Ilyen volt pl. a Eimamurâny-Salgôtarjâni Vasmiî Et., melynek sajât szénbânyâin tûlmenôen érdekeltsége volt még a Borsodi Bânyatârsulatban. Ezâltal mintegy hâzi forrâsokbôl lâttâk el iizemeiket és fiiggetlenitették magukat a szénpiac bizonytalansâgaitél. Az ilyen bânyâk azonban a sajât vâllalati igények és nem a piac fiiggvényei lettek, ezért rendszerint elmaradtak a korszeru kovetelményektôl. Szélnunk kell még az âllami szénbânyâszatrol. Azon tûl, hogy az Osztrék Àllamvasût Târsasâg, illetôleg késôbb az Osztrâk-Magyar Àllamvasût Târsasâg jelentôs szénbânyâkkal rendelkezett , mâs âllami vâllalatok is igyekeztek onellâtâsra berendezkedni. Igy a Diôsgyôri Magyar Kir. Barnaszénbânyâk 3o 1882 utân kezdtek el erôteljesebben fejlôdni 31 • A legrégibb, 1859-ig visszamenô âllami kôszénbânyâszat a Zsilvolgyében muködött, mégpedig "Petrozsényi Kirâlyi Kôszénbânyahivatal" elnevezéssel. Az idôk folyamân többször bérbe adtâk, 19o8 utân azonban visszakerült az âllamkincstârhoz 32 . A légertékesebb feketeszén telepek a "Komlôi Kir. Kôszénbânyahivatal w ~hoz tartoztak, melyeket az âllam 19o8-19o9-ben szerzett meg 33 . Végiil Horvât-Szlavonorszâgban talâljuk a "Vrdniki Kir. Kôszénbânyahivatal n-t , tovâbbâ a "Bozovicsi Kir. Kôszénbânyahivatal"-t 34 «
