Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
jôzâsi Târsasâg, bovâbbâ böbb pesti gyâr. A kedvezôblen szâllfbâsi lehefcôségek miabt az esztergomi szénmedence kincseinek kiaknâzâsa azonban lelassulb 13 « A Brennbergben kibânyâszotb szén mennyisége 1868 és 1872 közöbb volb a legjelenbékenyebb. Ubâna e belyen ls csokkenés következebb be, A szeneb a soproni iizemek, elsôsorban az iiveghuba, a nyugafc-magyarorszâgi cukorgyârosok és a bécsi polgârok vâsâroltâk. Ez ubôbblak részben iizemeik, részben lakâsuk futôanyagânak céljaira 14 . Ismerebes, hogy Magyarorszâgon az 1873-1879 közöbti hanyablâs, illebôleg egy helyben bopogâs utân az ipar technikai forradalmasodâsânak széles köru kibontakozâsâra az 188o-as évekbôl kezdve keriilb sor. "Ez a folyamab szerves összefiiggésben âllb az âllami iparbâmogabâs megindulâsâval" 15 • Mindez a külföldi bôke behatolâsânak ûjabb hullâmaival jârt egy übb, mégpedlg éppen a szénbânyabârsasâgok kiépibésének beriilebén 16 • A XIX. szâzad végén vezebô szerephez jubô Salgôbarjâni Kôszénbânya Eb* 1894-ben megvâsârolba a fizebési zavarokkal kiizdô Brassôi Bâ*nya- és Kobô Eészvényegyleb zsilvolgyi bânyâib, 1898-ban pedig jelenbôs érdekeltségeb vâllalt az Esztergom-Szâszvâri Kôszénbânya Bb-ban. Ezâlbal közvebve megjelenb az orszâg jelentôsebb szénvidékein, az Eszbergomi-szénmedencében és a Mecsek északi oldalân 17 • A szâzadfordulôbôl kezdve a bânyâk miîszaki berendezése is modernizâlodobb . A gôzgépeket ibb-ofcb felvâltotba az elekbromos energia, több helyen hasznâlni kezdbék a siïrïbebb levegôvel hajtobt fûrôkalapâcsokab 18 . 19o3-ban a Salgobarjâni Kôszénbânya Eb. a Felsôzsilvolgyi Kôszénbânya Târsulab bânyâit vâsârolba meg, majd 1917-ben habâskorébe vonba régi vebélytérsâb : az Északmagyarorszâgi Egyesibebb Kôszénbânya és Iparvâllalab Eb-ob 19 . A régebbrôl ismerb bânyavidékeken is sorra megalakulbak az ûj, korszeriîbb pénziigyi kerebek közb mtfködo vâllalabok. Brennbergbânyâb 1881-bôl a Brennbergi Kôszénbânya Eb. vebte âb. 19o3-ban a vâllalkozâs fô részvényeseii, Pabzenhofer nagycenki, valaminb Harfaig eb Bobhermann félszerfalvi cukorgyârosok megszerezbék az Unio Eb. récényi bânyâszabâb, és egyesitebbék azb a brennbergi iizemmel. 1913-ban Sopronvidéki Kôszénbânya Eb. néven isméb ûj vâllalab alakulb, mégpedig az ÏÏrikâny-Zsilvolgyi Magyar Kôszénbânya Eb. érdekkorében* Ekkor indulb meg lényegében az ibbeni bânyabelepek villamosfbasa 20 . A monopol-kapitalizmus korâra esik kéb ûjabb, nagyjelenbôségfl kôszénbânya vâllalab megalakulâsa. Közülük idôben elsônek, 1891-ben az
