Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
leginkâbb fejlôdôképes. A széntermelés 1866-b61 1873~ig 7 milllô mâzsârôl 16 # 3 milliô mâzsâra emelkedebb. Ennek ellenére sem budobb lépésb bariani a szénfogyaszbâs novekedésével* Igy az orszâg jelenbôs mennyiségiï imporb szeneb volt kénybelen igénybe venni. A bechnikai elôrehaladâsb jelezbe, hogy a bânyâkban a vasbôl ké sziilb szâllibôpâlyâk elôbérbe kerülbek a fapâlyâkkal szemben, és a gôzerÔvel milködö szâllibôeszkozok a vizi, valaminb âllabi erôvel muködökkel szemben. Kiilönösen jelenbôs volb ez idô bâjb a barnaszén bânyâszab fejlôdése. Mig a feketeszén belepek nagy részéb mâr 1867 elôbb felbârbâk, addig a barnaszén lelôhelyek felljtubabâsa és kiaknâzâsa csak a kiegyezés ubân vebb nagyobb lendiileteb. Az 1866-1872 kozbi idôszakban a fekebeszén termelés csak alig böbb minb felével bôviilb, a barnaszén kiaknâzâsa azonban böbb mlnb hâromszorosâra emelkedebb. Az eszbergomi szénmedencével szemben - amelynek jelenbôsége a vasûbi összeköbbebes hiânyâban egyre Inkâbb csökkenb - az idejekorân vasûbboz jubé salgôtarjâni szénmedence vâlb a legfonbosabb , elsôsorban Budapeseteb ellâbô barnaszén bânyavidékké* E szénmedence bermelésének zöme az 1868-ban nagyrészb hazai bôkések részvébelével alakulb Salgôbarjânl Kôszénbânya Et* bânyâibôl keriilb ki é A kibonbabkozô zsilvölgyi barnaszénbânyâszab viszonb vâlbozablanul beljes egészében az oszbrâk bôkések kezébe keriilb, Hasonléképpen a Dunânbûlon megindulé ajka-csingervölgyi , illebve lajbaujfalusi barnaszén bermelés. Az 187o-es évek végén Magyarorszâg szénbermelésének csaknem hâromöbödeb közveblenül oszbrâk bôkések bulajdonâban balâljuk. Tovâbbi böbb minb egyöfcödeb viszonb oszbrâk és magyar bôkések közös bulajdonâb képezô bânyâk szolgâlbabbâk. A magyarorszâgi szénlelohelyek tulnyomô részének lefoglalâsâval az oszbrâk nagybôke nem az auszbriai .gyâripar szénellâbâsnak bizbosfbasera börekedebb, hanem a magyarorszâgi vasûb-, és hajôkozlekedésben bebölböbb vezebô szerepéb bâmaszbobba alâ 11 . A kiegyezés kÖrül, 1866-ban kezdôdobb meg az Ajka-Csingervolgyi szénvagyon felbârâsa. 1869-ben mâr bârsulabi kiaknâzâs folyt. 1872-ben a bécsi XTnio-Bank, 1872-ban a Wiener Kohlenindusbrieverein lebb a tulajdonos. A bermelés 1874-ben elérbe a félmilliô mâzsâb. A kiaknâzobt szén legnagyobb részéb a Sopron-megyei cukorgyârak vâsârolbâk meg 12 A kiegyezés ûjabb habârkô volb az Eszbergom-kornyéki szénbânyâszab torbénebében is, amennyiben 1869-ben megalakulb a Drasche-érdekeltségbôl a "Kôszénbânya s Téglagyârbârsulab Pesben" elnevezésu részvénybârsasâg* Vevôkoréhez barbozobb - böbbek kozb - az Elsô Dunagôzba-
