Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
kovetkeztében kibonbakozé polgâri âbalakulâs. Közismert, hogy a forra dalom elötb többek kÖzobb elmaradobt volt a réz és ôlombermelés, valamlnt a szénbânyâszab 4 . Ezzel szemben a polgâri âtalakulâB mini marnât megvalôsïtô neoabszolutizmus tdején megindulb a szénbânyâszat nagyobb arânyû kiépitése, mégpedlg annak kovetkeztében , hogy az oszt râk Kobschildhâz kéb hatalmas kozlekedésl vâllalabob hozotb lébrei az Osztrâk Àllamvasût Târsasâgot , és az Elsô Dunagôzhajôzâsl Târsasâgot . Ezek a târsulatok böbbek közöbb monopolizâltâk a magyarorszâgi kozlekedést, és vezetô szerepeb kapbak a szénbânyâszatban. Az 1848*év elôbbi viszonyokhoz képest megbïzszerezôdô széntermelés 758o %a az oszbrâk bôkések kezében volb 5 * A szénbânyâszab fejlôdése szorosan összefüggöbt a magyarorszâgi vasûbhâlôzab kiépïbésének kezdebelvel 6 Jellemzô, hogy az 1753-1756 ôba ismerb Brennbergbânyân éppeû ez idô bâjb, 184o és 1856 közötb alkalmazbâk elsÔnek azb a 12 lôerÔs gôz gépeb, mely a maga nemében âkkor egyedtilâllé volb a magyarorszâgi szén bânyâszabban 7 . A bânyâb 18oobôl 1877ig az oszbrâk âllamkincsbâr bérelbe, 1835b61 kezdve bovâbb adba azb albérlebbe elôszor Mlesbach Alajosnak, majd en пек halâla utân Dräsche Henriknek, aki 1878 ubân el sô bérlôvé lépebb elÔ 8 . A mlnkeb kozelebbrôl érdeklô esztergoml szénmedencéhez barbozô Sârlsâpon 18o5ben nylbobbak bânyâb, mindamellebb e bâjon 1s a neoab szolubizmus éveiben Induit meg a nagyobb arânyû szénkltermelés* 185o tôl kezdve a dorogi és a tokodi bânyâkab Mlesbach Alajos bereite, majd 186ob61 Dräsche Henrik vebbe âb az iizlebeü 9 • A neoabszolubizmus korânak nevezebes alkobâsa volb az 1854. évl âlbalânos osztrâk bânyatorvény , melyeb az 1854, mâjus 23ân kelb csâ szâri pâbenssel hïrdettek ki. Habâlyâb bermészebesen kiterjeszbebbék Magyarorszâg egész beriilebére, Eszerinb a kôszén is a klemelb âsvânyok kozé barbozobb, vagyis szabad bânyâszabâb nem akadâlyozbâk, mïg korâb ban a földbirbok barbozékâb képezbe. Az 1861. évl orszâgblréi érbekez let azonban a szorosan vebb Magyarorszâg terîilebén visszaâllibotba a f Öldbulajdonosok elÖzebes ,, beleegyezési M jogâb, amivel egytlbbjârb a berrâgium /foldbér, bânyabér/ fizebési kobelezebbség elismerése is # Az 1861. évi torvény YII.B.l. fejezebe, bovâbbâ az 1863. évi 32.248 sz. helybarbébanâcsi rendeleb e donbés érbelmében szulebebb meg. 1867ig» vagyis a kiegyezéslg azonban vâlbozablanul az 1854, évl âlbalânos oszb râk bânyatorvény maradt érvényben Erdély, HorvâbSzlavonorszâg és a volb kabonai habârôrvidékek beriilebén lo • Az 1867. évi kiegyezéssel korszak kezdôdobb a magyarorszâgi szénbânyâszab borbénebében. A nehéziparon belül éppen ez az âg lebt a
