Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
1941 között 3o milliôra ugrott. "Valamennyi termelési âg között vi szonylag a legnagyobb beruhâzâsokkal a bânyâszatban talâlkozunk" âl lapitotta meg a Magyar Gazdasâgkutatô Intézet 1942. évl jelentése 54 . A bânyaszâllftâsban 1943ra 43 %ra emelkedett a kotél, lanc és motorikus szâllftâs részesedése, a jovesztôgépek kapacifcâsa pedig 1938-1943 között 4o %kal növekedett. 1938ban 1713, 1943ban pedig 2413 volt a jovesztôgépek szâma. 1944ben Dorogon prébâltâk ki az elsô hazai gyârtmânyû fejtôgépet. Az ûj vârpalotai bânyâban vezették be elô~ ször hazân^ban a Skiprendszerû* vagyis onnnîkodôen rakodôùritô akna szâllibâst. Az elért mûszaki fejlôdés ellenére a vâjâroknak 1938ban 4 %a, 1943ban is csak 9 %a dolgozhatott fejtôkalapâccsal 55 . A hâborûs években a széntermelés rekordmennylségeket ért el 56 Az 1913ban 71 millié mâzsâs ûj orszâgteriiletre szâmitott szénter melés 1929го 79 millié mâzsâra, majd 1938 r ra 94 millié mâzsâra emel kedett, vagyis kereken 3o %kal növekedett. A mâsodik vilâghâborû fél évtizede alatt, az 1942. évi csûcsponton ûjabb 4o %os emelkedés kö vetkezett be. A termelés kereken 13o millié mâzsâval végiil is az elsô vilâghâborû elôtti szïnvonal kétszereséhez kozeledett. A hâborû alatt a nagy hadiüzemek ôriâsi nyereségekre tettek szert. A termelés azonban a fokozôdô gépesités ellenére sem volt tovâbb novelhetô. A munkâssâgot ugyanekkor az erôltetett munka és a rossz tâplâlkozâs a végsôkig kime rïtette 57 . Igy lett mindennapos jelenség a szénhiâny. Ezért a hâborûs évek ben, kiilönösen 1942ben és 1943ban, amikor igen sûlyos szénhiâny gâ tolta az ipari termelést, a rendelkezésre allô szénmennyiséget a had sereg sziikségletére dolgozô gyâraknak biztositottâk, a könnytlipari üze тек szénellâtâsât pedig âllandéan csokkentették 58 • A nyersanyagel osztâsban az elsô vilâghâborû alatti évekhez hasonlôan dontô szerep hez jutott az âllamhatalom. Szenet és villamosenergiât a vâllalatok 1942tôl kezdve csak az âllami szervek âltal megszabott mértékben кар hattak* A nyersanyagokat zâroltâk s a készleteket az âllam rendelkezé sére bocsâtottâk 59 . A bauxit kitermelésének gyors novelése ugyancsak kapcsolatban âllott a hâborûs késziilôdéssel. A bauxitbânyâszat néhâny magyar tôkés csoport és német, valamint svâjci érdekcsoportok monopéliuma volt. A németorszâgi tôke erôs érdekeltsége mar eleve megszabta az alumini umipar fejlôdésének irânyât,amennyiben szinte teljesen a bauxitterme lésre korlâtozta azt, szorosan hozzâkotve a német katonai érdekekhez. Ezért nyomult be a német tôke igen nagy mértékben a magyar bauxitipar ba. Az Aluminiumérc Bânya és Ipar Etban pl. a legnagyobb német alumi
