Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
niumgyâr volt a fôrészvényes . A kltermelt bauxitot kiszâllitottâk ûgy, hogy ezekben az években annak csak mintegy 8lo %a maradt belföldön. A magyar hâborûs késziilôdés is megkivânta azonban, hogy az egyre foko zôdô bauxittermelés egy részét belföldön dolgozzâk fel aluminiummâ 60 . Ezért a hâborûs években nemcsak a bauxitbânyâszatot , hanem a ba uxit feldolgozâsb, és az aluminiumlpart is gyors iitemben fejlesztették. A Magyar Bauxitbânya Et. pl. 1938ban Nyirâdon kezdte meg a bânyâsza tot. A kéfcszeresére növelt termelés lehetôvé tette a németorszâgi ex portnak csaknem a meghâromszorozâsât , de maradt .nyersanyag a hazai fel dolgozâs bôvïtésére is. A Magyar Bauxitbânya Et., valamint az Egyesiilt Izzôlâmpa és Villamossâgi Et. közös beruhâzâsaiként pl. Ajkân és Szé kesfehérvéron alakultak ki ûj aluminiumipari gôcpontok. Az elôbbi he lyen egy 2o 000 tonna kapacitâsû timföld, és egy lo 000 tonna évi ter melést biztosité aluminiumgyâr jött létre. Igy a hazai timfoldgyârtâs lo ooorôl 4o 000 tonnâra bôvïtette kapacitâsât, miközben az aluminium elôâllïtâsa is közel lo 000 tonnâra emelkedett, mely az 1938. évi ter melésnek több mint kétszerese volt 61 . A hâborû mâsodik felében a németek âllâsfoglalâsa âtcsapotfe a mâsik végletbe. Az 1938. évi 34o 000 tonna mennyiségiî hazai bauxit termelés 1943ban egy milliô tonna folé emelkedett. A németek a terme lés erôltetett fokozâsâval ugyan még több nyersanyagot követeltek, de most mér hajlandôk voltak beleegyezni abba, hogy ennek feldolgozâsa az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben Magyarorszâgon torténjék meg. Német kezdeményezésre 1941-19^3ban megâllapodâs jött létre a Duna völgyi Timföldgyar Et. létesïtésére. 7o milliôs beruhâzâssal évi 60 000- loo 000 tonna kapacitâsû timfoldgyârat ôhajtottak berendezni, tovâbbâ aluminiumgyâr felépïtését is tervezték. Az ûj vâllalatban azonban a Vereinigte Aluminiumwerke A.G.пек biztosïtottâk a vezetô szerepet. Az épîtkezések Almâsfiizïtôn a hâborû végére majdnem befejezôdtek, de a termelés meginditâsâra mar nem keriilt sor 62 . A repertériumban érintett tovâbbi szïnesfémek: az ölom és a man gân. Az elôbbi eléggé közismert, de Magyarorszâgon csak nyomokban for dul elô. Mangânércbôl viszont arânylag jelentôs készletekkel rendelke ziink, különösen a Bakony hegységben. A mangân többnyire vasérc kisére tében fordul elô, jellemzô tulajdonsâga a kemény ridegség. Mangânb ho zott a felszïnre a Gr. Zichy Béla Urkuti Bânyamûvei Et. A bânyamunkâssâg gazdasâgi és târsadalmi belyzetében a két vi lâghâboru közti idôszakban lényeges vâltozâsok nem âlltak be. A bânyâ szok mint az elôzô évszâzadban, ûgy most is a természet elleni harc legelsô vonalâban küzdöttek, hogy megszerezzék a többi ember szâmâra
