Sárközi Zoltán: Kisebb bányászati fondok : Repertórium (Levéltári leltárak sorozaton kívüli szám, Budapest, 1977)
Bevezetés - Rövid törnéteti áttekintés
E rövid bevezetôben nem ôhajtunk részlebesen foglalkozni a szén bânyâszok helyzetével. Csak annylt jegyzû'nk meg, hogy a bânyâkban foglalkoztabott munkâssâgnak két nagy rétege volt: az âllandô, kolonizâlt bânyâsz-lakételepeken élô munkâssâg, és a kornyezô falvakbél toborzott Idôszaki munkât vâllalô, un. paraszt-bânyâszsâg. Jellemzô vonâs még, hogy a letelepitett bânyâszok zöme részben kiilfoldrôl, részben a börténelmi Magyarorszâg nemzetiségi tâjairôl szârmazott, de voltak köztük magyarok Is. Igy pl. magyarjellegûek voltak a zsllvölgyl bânyatelepek, bovâbbâ a komlôi bânyavidék 35 • Lényeges megâllapftâs még e korbôl, bogy az âllami kôszénbânyâszat "a munkésiigyeb kevesebb szoclâlpolitlkal érzékkel kezelte, mint a magânbânyâszat a maga egyébként közvetlenebb gazdasâgi elônyre borekvô modorâval" 36 . Ennek kovetkeztében az elsô vilâghâborut közveblentll megelozô években a zsllvölgyl munkâs vândorlâs sokkal erôbeljesebb volb pl. az âllami bânyâknâl, mint az ugyanltb nnïkodô magânkapi bal lata kôszénbânya vâllalatoknâl 37 » A torbénelmi Magyarorszâg iparânak energlaellâtâsât a hazai kôszénbânyâszat nem tudta megnyugtabô médon megoldani. A hazai szénârak alakulâsâb pl. nagyban befolyâsolba az eurôpai kontinenst elârasztô angol és szilézial szén 38 . A magyarorszâgi kôszénbânyâszat torténetében külön fejezebnek szâmïb a Tanâcskoztârsasâg kora. Közismert, hogy az elsô vilâghâboru utolsô éveiben a gazdasâgi klmeriiltség Jelei mutatkoztak az Osztrâk-Magyar Monarchia egész életében. A polgâri forradalom ubân megalaku16 magyar kormâny kezén levô szénmedencék 1918. évi termelése pl» az orszâg 1913» évi beljesibményének mindössze csak 27 %-âb bebbe ki 39 Ilyen körülmenyek közöbb keriilb sor a Magyarorszâgi Tanécskozbârsasâg kiklâltâsa ubân a nagyipari vâllalkozâsok, közbük a szénbânyâk zomének szocializâlâsâra. Az âllamosftâsok megvalôsibâsârôl a banâosok orszâ~ gos gyulésén /1919. jûnius 16-ân/ Varga Jenô népbizbos szâmolb be, aki - böbbek közb - az alâbbiakab mondobbat ... ,f a meg nem szâllobb berlileben levô bânyâszabnak szocializâlâsa belassen be van fejezve, a szénbânyâszat, ahol 27 000 munkâs dolgozik, szocializâlva van* Tovâbbâ a kô- és egyéb bânyâszab, azubân a vasfeldolgozô ipar, a badiszergyàrtâs, gép és szerszâmgyârtâs, ahol 2o 000 ember, a faipar, ahol kb. 8 000 ember dolgozik, ugy, hogy a bânyâszatban és az iparban, amennyire a dolgot ma ât lehet tekinteni, több mint loo 000 munkâs maris szocializâlb iizemben dolgozik" 4o . Az orszâgnak a megelozô kormânyok idejébôl örökölb sulyos gazdasâgi helyzebe azonban vâlbozablan maradb, ami eilen benni kellebb valamib* "A rendkiviili viszonyok olyan inbézkedésekeb is sziikségessé tettek, amilyenekre a szénbânyâszabban mâr mârcius végén is sor keriilb. A bânyamunkâsok ugyanis munkahelyükeb nem
