Sárközi Zoltán: Szövetkezetek és mezőgazdasági vállalatok fondjai (Levéltári leltárak 79. Budapest, 1983)
Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet
(Z 1386, Z 791, Z 792, Z 1387, Z 793, Z 794, Z 795, Z 796, Z 1385, Z 797, Z 798, Z 799, Z 801, Z 802, Z 803, Z 804, Z 1388, Z 805, Z 810) HANGYA TERMELŐ- ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET 1891-1950 Terjedelem: 953 raktári egység, 101,98 ifm. 1898-ban Budapesten alakult meg, egyidőben az „Országos Központi Hitelszövetkezet "-el. Elnöke gr. Károlyi Sándor, az agrárius mozgalom egyik vezéralakja lett. Az 50 000 korona üzletrész-tőke zömét is ő jegyezte. Ügyvezetője Balogh Elemér, a későbbi vezérigazgató. Vezetőségének zöme nem volt ugyan mágnás, vagy középbirtokos, mégis ezeké volt a főszerep. Az alapítók bevallott célja ugyanis az volt, hogy az uzsora ellen irányuló szövetkezeti mozgalom révén, „a falusi nép felemelésének útján" pótolják a pusztuló középbirtokos osztályt, melynek tagjait egyébként is produktív munkára igyekeztek nevelni. 1907-ben a „Hangya" központ áruforgalma már elérte a 12 millió koronát, 1911-ben pedig Dömsödön megalakult az ezredik falusi szövetkezet. A taglétszám 1900 és 1913 között 22 533-ról 189000-re emelkedett. Kis- és középbirtokos parasztok alkották ugyan a szövetkezeti tagság mintegy 70%-át, de a vezetésben a vagyonosabb parasztoké és egyéb, a földbirtokos osztályhoz kapcsolódó elemeké volt a döntő szó (Lelkészek jegyzők, tanítók, olykor egyenesen földbirtokosok). Az első világháború alatt a „Hangya" szövetkezetek száma 1276-ról 2140-re emelkedett. A gyarapodás oka a falusi nép érdeklődésén túl abban is keresendő, hogy 1918-ban a városi polgári jellegű „Keresztény Szövetkezetek Központja" 300 szövetkezettel ide olvadt be, még inkább azonban abban a körülményben, hogy — többek kczt — a „Hangya" Szövetkezet központja lett az állami anyagkiutalások és más áruelosztó akciók lebonyolítója. 1916-ban ilyen körülmények közt alakult meg a „Hangya" Ipar Rt., majd egymás után vett részt a központ részvénytársaságok alapításában, malmok, üzemek megvásárlásában, hadikölcsönök jegyzésében stb. Ez által természetesen még inkább beépült a kapitalizmus rendszerébe. így történhetett meg azután, hogy az 1922. évben, amikor felépült a „Hangya" Központ új székháza, a szövetkezet irodái nyolcszor akkora területen voltak elhelyezve, mint 1915-ben. Az „Őszirózsás" forradalom után, a „Hangya" igazgatóságában régóta szereplő Károlyi Mihály révén a szövetkezet életében a gazdasági szakminisztériumok képviselői is szerephez jutottak. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején átmenetileg zavarok keletkeztek a szövetkezeti központnál. Ezek leküzdésére Hamburger Sándor kormánybiztos vállalkozott. Megbízatása eredményeképpen 57 új szövetkezet létrehozására került sor, mivel az intézmény fejlesztése a proletár-kormány programjába is beleillett. Az ellenforradalom éveiben a „Hangya" feladta a politikai semlegességről vaDott addigi álláspontját, amelyet pl. az 1907. évi cremonai nemzetközi szövetkezeti kongresszuson a szociáldemokráciával szemben védelmezett, és nyíltan a kapitalista restauráció oldalára állt, mint annak harcos támogatója. így került sor a „Hangya" szövetkezeti mozgalomra támaszkodó „Keresztény Kisgazda és Földmíves Párt" első párthelyiségének berendezésére. Emellett a „Hangya" vezetői a Budapesti Közgazdasági Egyetem 1920-ban történt életre hívásában is részt vettek. Bernát István itt egyetemi tanárként dékánságot is vállalt. A trianoni békeszerződés következtében az újabb gyarapodásokkal tovább növekedő 2242 szövetkezetből összesen 893 maradt meg az ország területén, Csehszlovákiába 597, Romániába 655, Jugoszláviába 39, Ausztriába pedig 58 szövetkezet került. Csehszlovákiában zárgondnokság alá helyezték a „Hangya" nagyszombati kirendeltségét és az autonómiájuktól megfosztott magyar és szlovák szövetkezetek beleolvadtak az „Ustredné Drustvo" cím alatt, állami támogatással létesült szövetkezeti központba. 1925-ben azonban Galántán ,,Hanza" néven megalakult a magyar szövetkezetek központja. Erdélyben Nagyenyeden sikerült autonóm központot kialakítani, mégpedig ugyancsak „Hangya" néven. A szerbek és az osztrákok uralma alá került szövetkezeteknél csak kis részben alakult ki a központi irányítás. 1919 végén és 1920 folyamán újabb szövetkezetek alakultak meg, illetőleg csatlakoztak a ,3angya" központhoz. Ez utóbbiak közt voltak a ,,Move" szövetkezetek. így a létszám, 1921 folyamán 1911 -re emelkedett. 1919 végén nevezetes eseménynek számított a „Futura" a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. megalapítása, melynek 12 millió koronára rúgó alaptőkéjét a „Hangya" és az „Országos Központi Hitelszövetkezet" közösen jegyezték. Egyébként a ,3angya" központ a szövetkezeti elvekre való hivatkozással fokozatosan megszüntetett több olyan vállalkozást, melyet a háborús időkben és a forradalmak korszakában szükségből létesített. Megmaradt azonban az 1904-ben alapított „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet, melyhez újabb fővárosi szövetkezetek járultak.
