Sárközi Zoltán: Szövetkezetek és mezőgazdasági vállalatok fondjai (Levéltári leltárak 79. Budapest, 1983)
Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet
1921-ben korszakos változást jelentett az a körülmény, hogy az állam 100 millió korona névértékű üzletrészt jegyzett a „Hangyá"-nál. Ezen kívül még 50 millió korona hitelt adott. Az Állami Jegyintézetnél újabb 250 millió korona hitel biztosítására került sor, amit a Pénzintézeti Központ 1922-ben 300 millió koronás hitellel toldott meg. Innen kezdve egymást érték a legkülönfélébb, állami indíttatású hitelek és kölcsönök. Mindennek következtében 1931-ben a szövetkezetnél az Országos Központi Hitelszövetkezet a Kincstár megbízásából 5 800000 pengő névértékű üzletrésszel volt érdekelve. Az inflációnak áldozatul esett a háború végén 30 millió koronát kitevő saját tőke és 322 szövetkezet. Ezért a „Hangya" központ — amint láttuk — képtelenné vált arra, hogy állami hitelek és támogatás nélkül, saját erejére támaszkodva továbbra is működésben maradjon. Az állami támogatás következtében a szövetkezet még a kapitalizmus kinövéseivel sem igen vehette fel a harcot. A gyufakartell átmeneti megszorítása után a cukorkartell magas árai miatt pl. valamikor az 1920-as évek végén cukorgyárat akartak alapítani, de a Magyar Nemzeti Bank Rt. a hitelek megvonásával fenyegetőzve meghátrálásra kényszerítette a kezdeményezőket. A hitel keretet végül biztosították, de 2 millió pengővel csökkentették, nehogy a „Hangya" terjeszkedni kezdjen. A szövetkezeti tevékenységet nagyban gátolta a kor színvonalának megfelelő szövetkezeti törvény hiánya is, ami az adózás, és az illetékfizetés tekintetében jelentett hátrányos megkülönböztetéseket. Az élénk nemzetközi szövetkezeti kapcsolatokat fenntartó „Hangya" központ alá tartozó falusi szövetkezetek közül újabb 200 az 1929—1933. évi gazdasági világválságnak esett áldozatául. 1934-től kezdve azonban ismét növekedett az áruforgalom és a szövetkezetek száma. Mint „köztámogatást élvező" társaság azonban a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának ellenőrzése alá került. 1934-ben a „Hangya" Központ 8 931941 pengő, a többi szövetkezet pedig 5 282 528 pengő üzletrész tőkével rendelkezett, miközben az előbbi 50 627421 pengő, az utóbbiak pedig 63 888 548 pengő áruforgalmat bonyolítottak le. 1937-ben 30 millió pengőt tett ki az értékesítési-, és 80 millió pengőt az eladási forgalom. A szövetkezetek létszáma 1940-re újra elérte a válság előttit, amennyiben a trianoni határok közt számítva 1486 működött kb. 635 000 taggal. A „Hangya" alkalmazottak száma 9 000-re tehető. Az 1930-as évek a jobbra tolódás jegyében zajlottak le. 1934-ben Wünscher Frigyes lett a vezérigazgató, új emberek tűntek fel mindenütt. Megszűnt a mágnások és középbirtokosok századeleji döntő befolyása. A magyar uralkodó osztályoknak az olasz fasizmussal és a hitlerista Németországgal való barátsága itt is éreztette hatását. Á magyar szövetkezetek vezetői a nemzetközi szövetkezeti találkozók alkalmával számtalanszor követelték az autonómiájuktól megfosztott és diktatórikus eszközökkel vezetett olasz és német szövetkezeteknek a „Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségé"-be való felvételét. Erre a rokonszenvre utal, hogy a „Hangya" központ nagy részt vállalt a magyar külkereskedelemből, melyet szinte kizárólag a Harmadik Birodalommal bonyolított le. 1939 körül a „Hangya" szövetkezet központja vette át a szociáldemokrata Általános Fogyasztási Szövetkezet megszüntetett árudáit is. Az 1945. április 4-vel befejeződött felszabadulással új korszak kezdődött a magyarországi szövetkezetek életében. A „Hangya" Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a maga módján egyre kevésbé tudott az új követelményeknek megfelelni, mégha regenerálódása viszonylag gyorsan be is következett. 1946-ban a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja (FSZOK) megkísérelte a ,Jlangyá"-t irányítása alá vonni, illetőleg beolvasztás révén felszámolni, de ezt a törekvését nem koronázta siker. Az 1946 decemberében parlamenti vitára bocsátott szövetkezeti törvénynek sem lett foganatja, de ez elindított egy olyan harcot, melynek eredményeképpen az 1947. éviXI. tc. alapján 1947. július 1-én megalakulhatott a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK). Végül ennek az új demokratikus szövetkezeti központnak sikerült elérnie, hogy fokozatosan megszűnt a ,Jiangya" központnak és szövetkezeteinek addigi különállása. Szervezetének kialakulása, irattára A „Hangya" Központ szervezete tevékenységének sokrétűségével párhuzamosan bontakozott ki. Ismereteink szerint egyes részlegei az alábbi időpontokban alakultak meg: Biztosítási osztály (1907) Jogügyi osztály (1907) Ellenőrzési főosztály (1908) Kézműáru osztály (1909) • Értékesítő alosztály (1911) Bankosztály (1919)
